A tanulás alapjai tanfolyamA tanfolyam célja
A csomagban található összes anyag szerzői joggal védett. ©1991, 1992 Ismeretlen szerző. Minden jog fenntartva, beleértve a teljes vagy részleges újraalkotás jogát. TartalomjegyzékA tanfolyam
célja Ellenőrző lapA tanulási ellenőrző lap az általad megtanulandó tananyagok, az elkészítendő demonstrációk, az elvégzendő gyakorlatok és feladatok, valamint az elkészítendő esszék listáját tartalmazza. Ezek az elvégzésük sorrendjében vannak megadva. A lista a tárgy tanulása szempontjából legjobb utat próbálja megmutatni. Az anyag kiengyensúlyozott bemutatása érdekében az elmélet gyakorlati elemekkel van megtűzdelve. Kérlek, hogy az ajánlott sorrendben haladj végig az anyagon. Ahogy az anyagon végighaladsz, a befejezett tételek mellé írd le a neved kezdőbetűit és a dátumot. Néhány gyakorlati tétel egy tanfolyam felügyelő vagy egy tanulótársad ellenőrzését igényli, ebben az esetben nekik kell láttamozniuk azt. A tanfolyamot legjobb, ha egy oktató segítségével végzed, aki az anyagok között el tud igazítani. Ha az anyag bármely része tisztázásra szorulna vagy meg szeretnéd beszélni valakivel, az oktató a rendelkezésedre áll.
Miért tanulunk?A tanulás azt jelenti, hogy megnézünk valamit azért, hogy többet tudjunk róla. A tanulás célja az, hogy megértsünk valamit és hogy képesek legyünk használni azt, amit megtanultunk. A tanulás során a végső cél az, hogy alkalmazzuk azt, amit tanultunk. A tanulás annyira sikeres, amennyire alkalmazni tudjuk azt, amit megtanultunk. A tanulás alkalmazás nélkül értelmetlen. A tanulás különbözik az olvasástól. Különböző okok miatt olvashatunk. Szórakozásképpen, időtöltésként, vagy azért, hogy más dolgokról eltereljük a figyelmünket. Ezt nem szabad összetéveszteni a tanulással. A tanuló az a személy, aki azért tanul egy tárgyat, hogy képes legyen azt alkalmazni. Tanulási cselekvést végez egy bizonyos ideig. Tehát, valaki azért tanul, hogy megtanuljon valamit. Megtanulni valamit azt jelenti, hogy megértést szerzünk valamiről, és képességet arra, hogy tegyünk valamit azon a területen. A tanulás indoka csak ez és semmi más. Ha valaki nem akarja megérteni és alkalmazni az anyagokat, akkor nincs értelme a tanulásnak. A legjobb tanulás az, ha valaki a lehető legkisebb erőfeszítéssel valósítja meg a megértést és az alkalmazást. A tanulás előfeltételeiMielőtt elkezdenél tanulni, fel kell ismerned, hogy van még valami, amit nem tudsz. Képesnek kell lenned arra, hogy lásd, hogy a tudásodban hiányos, és azt ki kell tölteni. Ha nem ismered fel vagy ha nem szeretnéd feltölteni, akkor nem fogsz messzire jutni. Tehát először ismerd fel, hogy nem tudsz valamit. Érezd azt, hogy mi az, amit nem tudsz és mit tervezel ezzel kapcsolatban. Ez lehet nagyon könnyű és lehet nagyon nehéz, de mindenképp meg kell tenned. Egyik tárgy sem tanulható meg a "mindent tudok" nézőpontból. Valószínűleg nem tanulnál akkor, ha azt gondolnád, hogy mindent tudsz. Ha már mindent tudtál, akkor nem lenne értelme a tanulásnak. Ha már sokat tudsz, az jó, de a tanulásban próbálj meg arra összpontosítani, amit nem tudsz. Ahhoz, hogy valaki elkezdjen tanulni, fel kell ismernie, hogy van valami, amit el kell kezdeni tanulni. Van egy tárgy. A tárgynak a témája valamelyest valóságosnak kell, hogy tűnjön a számodra. Tisztáznod kell magadban azt, hogy a tárgy létezik. A tanuláshoz szükséges, hogy szembenézz a tárggyal. Képesnek és hajlandónak kell lenned arra, hogy szembeszállj vele, belenézz a szemébe és megbirkózz vele. Ezután akarnod kell megtanulni a tárgyat. Saját magadat kell hajszolnod, hogy keresztül tudj jutni a tárgyon. Akarnod kell, hogy sikeres legyél a tárgyban. Akarnod és vágynod kell a tanulást. A te saját elhatározásod, hogy megtanulj egy tárgyat, engedi meg neked, hogy saját döntéseket hozz, ahogy a tárgyon végighaladsz. Ne valaki más, hanem a magad kedvéért tanulj. Összefoglalva:
Ezeket a pontokat a tanulás során végig fent kell tartani. Bármilyen egyszerűek is, erre az alapra épül a haladásod. Az emlékezés tévhiteiA hagyományos tanulási technikák gyakran az emlékezés elfogadható százalékai köré csoportosulnak. Ez így néz ki: Ha olvasol valamit, annak egy bizonyos százalékára, mondjuk 70%-ra emlékezel. Egy hét múlva az emlékezésed leesik 50 %-ra. Egy év múlva kb. 30%-ra emlékezel, amit tanultál, és ez az, amit megtanultál. Általánosan elfogadott, hogy a 30% az, amire emlékezel, és ez az, ami elvárható és ami elfogadott. A különböző fejlettebb tanulási technikák az emlékezés százalékát vagy a tanulás sebességét növelik. A gyorsolvasás is egy ilyen technika. Ezekkel csak az a probléma, hogy a tanulás célját hagyják figyelmen kívül. A tanulást olvasásnak tekintik, azaz egy olyan cselekvésnek, amikor egy bizonyos mennyiségű szón végighaladva néhány közülük megragad és a kívánt nyereséget megszerzed belőle. Sajnos a megértés és az alkalmazás nem megértés és alkalmazás, ha azok nem 100%-osak. Vagy értesz egy dolgot, vagy nem értesz egy dolgot. Vagy csinálod, vagy nem csinálod. Természetesen vannak tökéletességi fokozatok a cselekvésben, de nagyon kevés kapcsolatuk van az olvasással történő emlékezéssel. Ha egy bizonyos cselekvést végzel és valaki irányít téged, meg kell értened az irányítást. "Nyomd meg a piros gombot" jelenti "nyomd meg a piros gombot", nem pedig azt, hogy "húzd meg a kék kart". A "javítsd meg a féket" azt jelenti, hogy "javítsd meg a féket", nem pedig azt, hogy "forgasd meg a kerekeket". Ha nem érted a tárgyat, nem fogsz messzire jutni egy gyakorlati alkalmazásában sem. Némely tárgyak engedékenyebbek és anélkül kontárkodhatsz, hogy ezt bárki észrevenné. Ez nem változtat azon a tényen, hogy megértetted vagy nem értetted meg a tárgyat. Az alkalmazás ugyanígy működik. Nem leszel sikeres vízvezeték szerelő, ha nem tudsz vízvezetéket szerelni. Ha csak 50%-osan javítod meg a vezetékeket, sok elégedetlen ügyfeled lesz. Affinitás, Realitás, KommunikációAz életnek három olyan alapvető szempontja van, amelyeket nagyon egyszerű megérteni és amelyeken nagyon könnyű segíteni. Ezek az affinitás, a realitás és a kommunikáció. Az affinitás valakinek vagy valaminek a kedvelésének vagy közelségének a foka. A realitás a dolgok milyenségével való egyetértésnek és a közös meggyőződések foka. A kommunikáció a gondolatok és a részecskék cseréje. Az affinitás, a realitás és a kommunikáció minden kapcsolatnak a része, legyen az egyének, csoportok, országok, vagy akár emberek és tárgyak, tananyagok vagy fogalmak között. Bárhol, ahol egymás valamilyen közelségében egymástól független egységeket találsz, egy bizonyos mértékű affinitást, realitást és kommunikációt fogsz közöttük találni. Az affinitás, a realitás és a kommunikáció összegezve a megértést adja. Ha mindegyikből sok van, akkor magas szintű a megértésünk. Ha mindegyikből kevés van, akkor alacsony fokú a megértésünk. Az affinitás, a realitás és a kommunikáció közötti kapcsolatot egy háromszöggel írjuk le. A háromszög három sarka képviseli az (A)ffinitást, a (R)ealitást, és a (K)ommunikációt, ezért ARK háromszögnek hívjuk. A teljes háromszög a (M)egértést képviseli, azaz A + R + K = U.
Az ok, amiért az ARK ábrázolására egy háromszöget használunk az, hogy kapcsolat van közöttük. Azt találod majd, hogy nagyon nehéz az egyiket a másik kettő nélkül vizsgálni. Ha az egyiket növeled, vagy csökkented, akkor a másik kettő is követni fogja. Úgy fogod találni, hogy jobban egyetértesz (R) és jobban tudsz beszélgetni (K) azokkal az emberekkel, akiket igazán kedvelsz (A), azokkal az emberekkel összehasonlítva, akiket nem kedvelsz túlzottan (alacsony A). Ha sok közös gondolatod van valakivel (R), akkor sokkal könnyebb vele beszélgetni (C) és valószínűleg jobban kedveled (A) őt. Ha valakivel sokat vagy kapcsolatban (C), akkor valószínűleg nagyobb a közös realitásotok (R) és nagyobb affinitást (A) fogsz érezni a személy iránt. Az ARK közötti kapcsolat lehetőséget nyújt a növelésükre. Ha a háromszög egyik sarkát növeled, a másik kettő is növekedni fog. Más szavakkal ha egy adott szempontot szeretnénk növelni, akkor ezt a másik kettő egyikének a növelésével is elérhetjük. Az egyik sarok emelése által az egész háromszöget meg tudjuk emelni. Mondjuk, hogy szeretnéd, ha egy meghatározott személy jobban kedvelne téged. Ha kizárólag csak ezen dolgozol, megpróbálsz csinosabban öltözködni, stb, akkor biztos, hogy nehéz dolgod lesz. Viszont egy kis ARK ismerettel ezt más nézőpontból is megközelíthetjük. A háromszögbe a legkönnyebb belépési pont a kommunikáció. Minél többet beszélsz valakivel, annál közelebb kerül hozzád (A). Hasonlóképpen, minél valóságosabb vagy valakinek, annál magasabb az ARK. Ha egy olyan tárgyat választasz, ahol egyetértés van köztetek (R), sokkal nagyobb esélyed van arra, hogy beszélgess vele (K), és hogy megkedveltesd magad. A három sarok közül a legfontosabb a kommunikáció. Ez a legkönnyebb és a legközvetlenebb a megértés növelésének vagy csökkentésének. A kommunikálással növelni tudod az affinitást, a realitást és a megértést is. De a három sarok bármelyikével növelni tudod a háromszöget. De nézzük meg egy kicsit jobban, mit is foglal magába a három fogalom. Az affinitást legjobban a közelséghez való hajlandósággal lehet leírni. Ez gyakran a kedvelés vagy a szeretet magas fokában nyilvánul meg. Ámde tartalmazhat negatív mellékértelmet is. Az érzelmi állapotoknak széles skálája létezik. Az affinitást legjobban az érzelem erősségével lehet mérni, nem pedig az érzelem típusával. Két ember, akik utálják egymást és éppen most verekednek egymással, éppen nagyon magas affinitásuk van. Mellesleg pedig nagyon egyetértenek abban, hogy verekedniük kell. Valószínűleg egy csomó csapás, sértés és repülő tárgy cserélődik ki közöttük, ami a kommunikáció.
Alacsony affinitásod van olyan emberek felé, akiknek nem vagy hajlandó a közelében lenni, akiknek számodra nagyon idegen elvei vannak, emberek, akikkel nem tudod elképzelni, hogy kapcsolatba kerülj. Magas az affinitásod olyan emberek felé, akikel együtt szeretnél lenni. Az általad kiválasztott barátaid és társaid, az általad érdekesnek ítélt tárgyak jelzik a magas affinitást. A realitás az egyetértés foka. Ebből a szempontból inkább az embereknek a a dolgokról alkotott véleménye érdekel minket jobban, nem pedig az, hogy a dolgok "valójában" milyenek. A fizikai valóság egyébként is az, amivel a legtöbb ember egyetért. Ha két ember nagyon hasonlóan jellemez dolgokat, akkor magas a realitásuk. Két fizikus egy fizikai jelenséget magas fokú realitással tud megbeszélni, de bármelyikük gondban lenne, ha ugyanazt a jelenséget egy balett-táncossal kellene megvitatnia. Viszont két ember közötti magas realitás nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen egyetértenek azzal, amit beszélnek. Ha teljesen egyetértenének egymással, akkor nem lenne értelme beszélni róla. Inkább csak a környezetben egyeznek meg. A szavakról alkotott képük hasonló, ugyanolyan dolgokat látnak bennük. Hajlandóak a másik személy gondolatait felderíteni. Mint ahogy említettem, a magas realitásnak nincs köze ahhoz, hogy általában mit fogadnak el igaznak. Egy elmegyógyintézet két betege teljesen egyetérthet (R) abban, hogy a marslakók most landoltak kinn a gyepen, és hogy nagyon jól elvannak egymással (A), és hosszasan elbeszélgetnek a dologról (K). Két ember közötti realitás mértékéhez mások ítéleteinek semmi köze nincs. Tehát, realitás a környezettel egyetértés, annak a mértéke, hogy az emberek mennyire élnek hasonló világban. Valaki, akinek a meggyőződése különbözik tőled, számodra nagyon valótlan lehet. A kommunikáció a részecskék cseréje. Az ARK háromszögben a K a kommunikáció mennyiségét jelenti. A kommunikációnak is lehetnek különböző minőségi jellemzői, azaz a részecskék a gondolatoktól és az érzésektől a szilárd tárgyakig terjedhetnek.
A kommunikáció képletének a a kommunikáló felek közötti távolság is része, ez az affinitással kéz a kézben jár. Tulajdonképpen minél nagyobb az érzékelt távolság, annál kisebb az affinitás. A kommunikáció közös alapszabályok nélkül sem lehetséges. Ez a realitás. A kommunikációt befogadónak legalább azzal egyet kell értenie, hogy kommunikálhatnak hozzá. A kommunikálónak pedig egyet kell értenie azzal, hogy van valaki, akivel kommunikálni lehet. Ezentúl a kommunikáció annyira sikeres, amennyire azt duplikálták (azaz ugyanazt fogadták, mint amit elküldtek), ami újra a realitás. A megértés az affinitás, a realitás és a kommunikáció kombinációja. A közelséggel és a cserével egyetértés. Csere azzal, akivel megosztod a gondolataidat. Hajlandóság olyan emberekkel lenni, akik jelentenek a számodra valamit, így beszélgetni tudsz velük. Ahhoz, hogy megértsél egy személyt vagy egy tárgyat, mind a három összetevőnek egyensúlyban kell lennie. Ha bármelyik is kimarad, nem lesz semmiféle megértés. Példaként vegyük azt, hogy meg szeretnéd érteni, hogy hogyan lehet valaki autószerelő. A legjobb megközelítés az lenne, ha autószerelőkkel kerülnél kapcsolatba. Tehát elmész egy szervizbe, ez növeli az affinitásodat. Most beszélgethetsz a szerelőkkel (K) és megtudhatod, hogy mit tesznek, és mit gondolnak (R) róla. Fokozatosan növelve mindhárom sarkot végül egészen jól megértheted az autószerelést. Másrészt ha már eleve úgy állsz hozzá, hogy eldöntötted, hogy nem szereted az autószerelőket, mert piszkos a kezük és sokat káromkodnak, akkor valószínűleg nem fogsz messzire jutni. Még ha csak az egyik sarkát dobod ki a háromszögnek, akkor se fog sikerülni. Mondjuk, hogy elmentél a szervizbe és egész sokat beszéltél a szerelőkkel az időjárásról, és egész jó barátságba kerültél velük. Mégis úgy döntöttél, hogy az autószerelés nem olyan dolog, amiről képes lennél sokat tudni, és nem értetted meg azokat a szavakat, amiket használnak. Használtad az affinitást és a kommunikációt, de kihagytad a realitást. Nem fogod tudni megérteni, mit csinálnak. Ha a háromszög bármely részét kivágjuk, ARK töréshez jutunk. Az emberi kapcsolatokban ezt gyakran zaklatottságnak hívják. Ha valakivel vagy valamivel ARK-ban szoktál lenni és hirtelen egy elem kiesik, bizonyára zaklatottnak érzed magad. Már valamennyire az a felismerés is képes az adott helyzetet rendbehozni, ha felismered, hogy az ARK háromszög melyik része esett ki. Az ARK ismerete létfontosságú ahhoz, hogy hatékonyan boldoguljunk az életben. Az ARK törvényszerűségei ebben az univerzumban, az élet bármely részében mindig érvényben vannak. Ha ezeket az egyszerű elveket ismered és használod, akkor sokkal jobb esélyed van sikereket elérni abban, amit csinálsz. Ha a maximális ARK-t és minimális ARK töréseket próbálod meg elérni a körülötted lévő embereknél, sok mindent meg fogsz valósítani. Tehát hogyan kerülhetsz ARK-ba egy számomra ismeretlen személlyel? Hát, először is megengedheted, hogy a személy ott legyen. Ha megadod neki a létezés jogát, hogy olyan legyen, amilyen és a közeledben lehessen, akkor letetted az affinitás alapjait. Másképp mondva, ha pozitív érdeklődéssel viselkedsz a személy iránt, tovább juthatsz. Mielőtt egy idegennel kapcsolatba lépsz, elgondolkozhatsz a lehetséges közös realitáson. Milyen dolgokról beszélgethetsz majd vele, amelyek számodra is elfogadhatóak? Bizonyára nem akarod elárasztani őt valótlan fogalmakkal. A megjelenésed is a realitás része. Ha az öltözködésed vagy a frizurád valótlan a személy számára, tovább fog tartani, míg megvalósítod a megértést. Most legfontosabbként beszélned kell a személyhez. Ennek mindkét irányban meg kell történnie: te mondasz neki valamit és ő is mond neked valamit. Neked pedig hajlandónak kell lenned meghallgatni az ő álláspontjait illetve a nézőpontodat át kell adnod neki. A folyamatos váltogatással természetesen nagyobb megértést lehet elérni. Elkerülendő dolog lehet a személy elutasítása, a saját realitás erőltetése, a megszállott beszéd, stb. Ezek valószínűleg ARK töréshez vezetnek. Tehát használd az ARK háromszög egyszerű szabályait és az élet egyszerűbb lesz. Nos, ARK-nak sok köze van a tanuláshoz is. Mivel A, R és K adja a megértést, feltételezhetjük, hogy a megérteni kívánt tárggyal kapcsolatban affinitást, realitást és kommunikációt szükséges birtokolni. Közel kell kerülnöd a tárgyhoz és egy bizonyos fokú kedvet kell tanúsítanod feléje, ez az affinitás. Nem tudsz olyan valamit tanulni, amire nincs megvilágításod vagy amire egyáltalán nem szeretnéd, hogy megvilágításod legyen. Kommunikálnod kell a tárggyal. Ez azt jelenti, hogy kölcsönhatásban kell lenned vele, tanulnod kell róla, próbálnod kell vele valamit tenni, stb. Engedned kell, hogy a tárgy is kommunikáljon veled azért, hogy meg tudj róla tanulni valamit. Valamilyen realitást is kell, hogy létesíts a tárggyal. Kezdésként valamennyire egyet kell értened a gondolatvilágával. Hova sorolható be ez a tantárgy, milyen típusú. Ahogy a tanulásban továbbhaladsz, növelni fogod a realitásodat és valószínűleg jobban el fogod fogadni a létezését és az adatait. Az affinitás realitás, kommunikáció alkalmazásán keresztül fokozatosan megértést szerzel. A tanulásod során a a kommunikáció az a rész, ami ki lesz emelve. A tényleges tanulás a tárggyal való kölcsönhatással kezdődik. Viszonylagos jelentőségAz adatoknak különböző jelentősége vannak. Néhány dolog fontosabb, mint a többi. Az egyik legnagyobb hiba, amit a tanulás során elkövethetsz az, hogy mindennek azonos jelentőséget tulajdoítasz. A jelentőség azt jelenti, hogy mennyire foglal el központi helyet az adat a tananyagban, mennyi adat épül rá, és hogy mennyire nélkülözhetetlen. A legtöbb tárgyban a jelentős dolgok száma viszonylag kevés és ezek sok kevésbé jelentős adat közé vannak elásva. Némely tantárgyakban, például a jogban viszont magasabb a jelentős dolgok előfordulásának a sűrűsége. Az egyéni adatok viszonylagos jelentőségének meghatározása alapvető a tanulásban. Azonos jelentőséget tulajdonítani minden adatnak nem kifizetődő, és nem vezet a megértéshez és az alkalmazáshoz. A tanulás során a tanulandó anyag jelentőségét ajánlatos folyamatosan meghatározni. A tárgyban mit jelent minden egyes adat, mennyire foglal el központi helyet, milyen osztályba lehet besorolni. Minden tárgyat a jelentőségük alapján az alábbi elemekre bonthatunk: Alapelvek A tárgy elvi alapjai. A megváltozhatatlan axiómák. Ezeket tudni kell és teljesen meg kell érteni. Cselekvések Ezeket képesnek kell lennünk végrehajtani. Ezek közé tartoznak a cselekvések, a gyakorlottság, a tevékenységek, és az eljárások. Ezeket meg kell tanulni, és el kell sajátítani. Magyarázatok Az alapelvek és cselekvések további magyarázatai. Ezeket a tárgy megértése céljából szükségesek és hasznosak. Ezeket meg kell érteni azért, hogy a lényeget teljesen megértsük. Ezen túl kevés jelentőségük van. Példák A példák bemutatják amit tanulni kell és egy teljesebb fogalmi megértést nyújtanak neked, viszont ez nem a tananyag. Ezek későbbi tájékozódás szempontjából hasznosak. Vélemény Az írónak lehetnek bizonyos dolgokról véleményei. Ezek lehetnek érdekesek, de a tanított anyaghoz viszonyítva nem feltétlenül fontosak. Töltelék A tananyagok tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyeknek semmi közük a tárgyhoz. Ez lehet egy kis beszélgetés, egy odavetett megjegyzés, gondosan kidolgozott szépítés vagy valami hasonló. Ezek nem fontosak. Hatalmas jelentőségbeli különbség van az alapelvek és a velük össze nem függő témákról alkotott vélemények között, lehet, hogy ugyanabban a szövegben fordulnak elő és nem különböztetik meg lényegesen őket. Gyakran rajtad múlik, hogy oda tedd a hangsúlyt, ahová az tartozik. Akár te is készíthetsz egy saját elemekre bontást abban a tárgyban, amelyet tanulsz. Csak egy rendszert kell találnod arra, hogy fontosság szerint hogyan csoportosítsd az adatokat. Az elemek ilyenfajta felosztása egy elképzelést ad arról, hogy mi az, amit teljesen el kell sajátítani, és mi az, amivel nem kell annyit törődni. Az alapelveket és a cselekvéseket 100%-osan meg kell érteni és el kell sajátítani. Teljesen tudnod kell és fel kell tudnod őket idézni. Ha ezeket nem tudod, nem tudod alkalmazni az anyagot. Az alapelveken és a cselekvéseken kívül bármi más csak az anyag tanulás közbeni jobb megértését szolgálja. A magyarázatok, a példák, a vélemények és a töltelékek céluk végére érnek, ha a tanulással végeztél. Mindaddig, amíg tanulás közben ezeket megérted, nem szükséges őket 100%-osan megtanulni. Tehát, a tanulásban ügyelj arra, hogy meghatározd a dolgok viszonylagos jelentőségét. A fontos adatokat 100%-osan tanuld meg. Az olyan adat pedig, ami nem teljesen fontos, hát az nem annyira fontos. Értsd meg őket, de ne vedd túl komolyan.
IntelligenciaAz intelligencia a viszonylagos hasonlóságok és különbségek kiértékelésének a képessége. A butaság a hasonlóságok és a különbségek közti tisztázás képességének a hiánya. Ez a hasonló adatoknak tévesen a különbözőséghez osztása és olyan adatok téves egyenlővé tétele, amelyek valójában különböznek egymástól.
Az intelligencia mind az öröklött képességektől, mind a környezettel kialakított tanult szokásoktól függ. A viszonylagos hasonlóságok és különbségek megállapításán dolgozva valaki sokkal intelligensebben tud cselekedni. A biológus nagyon intelligens módon tud állatokat megfigyelni, mert tanulmányozta, hogy mely osztályokba tartoznak. Ismeri a hasonlóságokat és tudja, hogy melyik faj miben különbözik a másiktól. Ahhoz, hogy egy kijelentést kiértékelj, tudnod kell valamihez hasonlítani. Egész addig nem tudod, hogy mit kell csinálni vele, ameddig nem tudsz valami máshoz viszonytani. Legalább egy azonos és vele összehasonlítható nagyságrendű adatra van szükséged. Ha ugyanabban az osztályban van egy másik adatod, akkor meg tudod figyelni a hasonlóságokat és a különbségeket. Ez lehetőséget ad neked arra, hogy az adatot helyesen besorold és hogy tanulj belőle.
A tanulás akadályaiHárom olyan nagy akadály van, amelyekbe a tanulás során belefuthatunk. Ezek:
A tanulási problémák nagy része ezekbe a kategóriákba esik. Az első és a legkomolyabb akadály a meg nem értett szó. Ha a tanulás közben egy teljesen meg nem értett szón túlhaladsz, akár észreveszed, akár nem, a szöveg ezt követő része számodra eltűnik. A a tanult anyagnak emlékében lyukak keletkeznek és a tárggyal kapcsolatban ürességet fogsz érezni.
A meg nem értett szó kezelése annak megtalálásából és a szó teljes meghatározásából áll. A tanulás második akadálya a kihagyott grádiens (lépcsőfok). Ha a saját szinted fölé emelkedsz anélkül, hogy minden szükséges lépést elvégeztél volna, végül összezavarodotnak fogod érezni magad. Túl meredeken próbáltad meg a tanulás emelkedőjén feljutni, túl sok adatot halmoztál fel anélkül, hogy feldogoztad volna, és zavartan éred magad. A megoldás az, hogy visszamész arra a pontra, ahol az anyag még nem tűnt zavarosnak, és fokozatosabban haladsz rajta végig. A harmadik akadály a tömeg hiánya. A tömeg a tananyag tárgya, amit tanulsz, a dolog maga, a fizikai tárgyak stb. Ha úgy tanulsz, hogy nincs elég kapcsolatod a tényleges tömeggel, végül nyomottnak vagy szédültnek érezheted magad. Ahhoz, hogy a tömeghiányt megoldjuk, a tanulót a tantárgy anyagával vagy annak egy megfelelő helyettesítőjével kell kapcsolatba hozni. Mindegyik akadálynak néhány sajátos, jól meghatározott tünete és nagyon alaposan kidolgozott gyógymódjai vannak. Meg nem értett szavakA meg nem értett szó egy kihagyott meghatározás. Egy szó, aminek nem teljesen érted a jelentését. A meg nem értett szó jelensége eléggé nyilvánvaló, de rendkívüli módón át lehet siklani felette. Alapvetően ezt jelenti: Nem érted amit tanulsz, ha nem érted, amit tanulsz. Ez nem függ a százalékoktól. Csak azért mert a szavak 95%-át érted, nem jelenti azt, hogy a tananyag 95%-át is érted. Még 1%-nyi meg nem értett szó is teljesen le tudja rombolni a 99%-os megértésedet. A meg nem értett szó hatása jóval a meg nem értett szó után jelentkezik. Ha átsiklasz egy nem teljesen értett szó felett, a figyelmed tudat alatt arra a szóra rögzül. Valószínűleg nem fogod tudni, hogy mit olvastál az után a szó után. A meg nem értett szavakat üres foltok fogják követni. Az emlékezetedben az anyaggal kapcsolatban lyukak keletkeznek. A tanultakkal kapcsolatban üresnek érezheted magad, és nem valószínű, hogy sok mindent képes leszel megérteni és alkalmazni az anyagból. A meg nem értett szó nem szükségképpen tűnik fel. Nem azok a szavak a legrosszabbak, amelyekről tisztán tudod, hogy nem érted őket. Sokkal gonoszabbak azok, amelyekről téves megértésed van. Ez lehet egy rossz meghatározás, egy részleges meghatározás egy bizonytalan meghatározás, stb. Az egyszerű szavak különösen veszélyesek. Nagyon gyakran soha nem vesződnek azzal, hogy teljesen megértsék őket. Természetesnek veszik őket. A névelők, vagy igekötők részleges megértése teljesen romba tudja dönteni a tárgy megértését. Ha a szöveg tanulása közben üresnek, mérgesnek, zaklatottnak érzed magad vagy elkezdesz ásítani, akkor ideje meg nem értett szavak után kutatnod. A megoldás visszamenni addig a részig, ahol még nem volt gond. A meg nem értett szót pontosan ez után fogod megtalálni. Ott lesz egy szó, amit helyesen meg meg kell határozni. Ha a meg nem értett szóra egy egy lehetséges jelöltet találtál, annak utána kell nézned. Keresd meg egy jó szótárban, és teljes mértékben határozd meg. Teljesen meg kell értened a meghatározását és meg kell értened a szó használatát a kéznél levő szövegben. Ha ügyelsz a meg nem értett szavakra és ahogy (vagy azelőtt, hogy) észleled a tüneteket megtalálod őket, a tanult tárggyal kapcsolatban okosnak és értelmesnek fogod magad érezni. Ha egyszerre több meg nem értett szót is átugrasz, a tünetek halmozódnak. Nemcsak üresnek és kimosottnak érzed magad, hanem elkezdesz idegenkedni a tárgytól. Már nem akkora mulatság, untat és zaklatottá tesz. Ha még tovább folytatod, elkezdesz panaszkodni vagy a tárgyat vagy másokat fogsz okolni a saját gondjaid miatt. Végül elhagyod a tárgyat és nem akarsz majd visszatérni hozzá. Ha kényszerítenek a tanulásra, memorizáló módszereket fejleszthetsz ki és még a vizsgákon is átmehetsz. De nem jutottál sehova, és nem leszel képes alkalmazni azt. A meg nem értett szót röviden MNÉSz-nek hívjuk. A meg nem értett szavak tünetei
GrádiensekA grádiensek (lépcsőfokok) azok, amelyeken lépegetve előrehaladsz. Mindent meg tudsz valósítani, ha pontosan meg tudod határozni a lépéseket, hogy honnan és hogy hová akarsz eljutni, és lépésről lépésre követed őket.
Ha fokozatosan tanulsz valamit, minden lépés úgy van megtervezve, hogy egy kicsivel több legyen benne, mint egy lépéssel előtte. Nehezebb lesz vagy egy kicsivel többet kíván majd tőled. Ha követed a lépéseket, az általad óhajtott képességeket vagy eredményeket fogod végül elérni. Ez általában cselekedetekre és gyakorlati képességekre, de az elméleti tanulásban alkalmazható. Ugyanúgy működik, ha például úszni szeretnél megtanulni, mint ha az atomfizikát szeretnéd elsajátítani. Ha úszni szeretnél megtanulni, először valamiféle víz nézésével kezded, talán belemártod a lábujjadat, térdig állsz a vízben, fokozatosan a teljesen elmerülsz a vízben, mozogsz egy kicsit a sekély vízben, megpróbálsz lebegni, gyakorlod a tempózást, elkezdesz úszkálni, és előbb vagy utóbb tudni fogsz úszni. Ha egy elméletibb tárgyat tanulsz, akkor valószínűleg az alapokkal kezdenéd, amelyeket egyszerű szavakkal magyaráznak meg, néhány, a tárgyat használó példával, néhány alapvető meghatározással, néhány képpel, és majd fokozatosan a tárgy fejlettebb és fejlettebb bemutatásáig dolgozod fel magad. Sajnos a tárgyakat nem mindig ilyen formában mutatják be. Néhány tankönyv látszólag azt feltételezi, hogy már ismered a tárgyat, eláraszt információkkal és nincs tekintettel arra, hogy mit mikor mutasson be. Emellett olyan anyagok is hiányozhatnak, amelyekre szükséged van. Mindemellett ugyanazok a mechanizmusok működnek. Ha valamit túl meredek grádienssel tanulsz, összezavarodással és a túlterheltséggel találkozhatsz.
Ez olyan, mintha úgy akarnál megtanulni úszni, hogy mindenféle bevezetés nélkül beledobnak a tengerbe. Valószínűleg nem kedvelnéd azt, hogy az ízlésedhez képest a dolgok túl gyorsan változnak. Ha az anyag kiválasztásában van választási lehetőséged, akkor sokkal könnyebbé teheted magad számára a dolgokat, ha a kezelhetőbb fokozatú lépésekből álló lépésekre épülő utat választod. Mindegy, hogy milyen tanulási útvonalat követsz, mindig alá vagy vetve a kihagyott grádiens jelenségének. Talán nem is veszed észre, úgy társz át a következő lépcsőre, hogy az előzőt nég nem sajátítottad el teljesen. A kihagyott fokozatot a zavaros érzéssel, forog körülöttem a világ érzéssel, minden összekeveredett bennem érzéssel jár. Gyakran minden gondunkat annak a lépésnek tulajdonítjuk, amelyiknél vagyunk. De ha a kihagyott grádiensről beszélünk, az ez előtti lépés az, amit szemügyre kell vennünk, az utolsó lépést, ahol még minden rendben volt, mielőtt összezavarodottnak kezdted volna érezni magad. A kkihagyott grádiens megoldása visszamenni és megtalálni azt, majd teljes mértékben elsajátítani, mielőtt továbbhaladnál. A kihagyott grádiens tünetei
ÖsszezavarodottságAz összezavarodottság kiszámíthatatlanul és találomra mozgó részecskék halmaza. Minden mozgásban van, semmi sincs nyugalomban. Az összezavarodottságot hűen ábrázolná az, ha egy közlekedési dugó közepében lennél egy olyan idegen országban, ahol nem ismered a közlekedési szabályokat.
Ami az összezavarodottságot zavarossá teszi, az a biztos adat hiánya. A biztos adat egy kiszámítható, előre megjósolható adat vagy részecske. Valami, ami állandó és kiszámítható marad, míg más dolgok mozgásban vannak. Ha a közlekedési dugóban ismernéd az autók mozgásának néhány szabályát, valószínűleg képes lennél elrendezni az összezavarodottságot. Vagy ha valakinek az autóját vonatkoztatási pontként használnád és kidolgoznál egy rendszert arra, hogy milyen kapcsolatba vannak vele a többi autó, akkor ez bizonyára kevésbé lenne összezavaró. A zavarodottságot a biztos adattal lehet feloldani. Ha valahol, akárhol hozzálátsz és valami biztosat megtudsz egy részről vagy egy részecskéről, akkor már van egy kiinduló pontod. Ezután képes vagy más részeket vagy részecskéket a kiindulóponttal összekapcsolni és meglehetősen hamar több biztos adatod lesz. Ha ezt tovább folytatod, akkor végül mindent meg fogsz tudni a zavarodottsággal kapcsolatban és többé már nem fog összezavarni.
Elsőre bármely tárgy zavarba ejtőnek tűnhet. De ahogy a tárgy biztos adataiból egy szerkezetet építesz fel, egyre kevésbé és kevésbé lesz zavarba ejtő. A tanulás során a tárgyhoz tartozó biztos adatok szerkezetét építed fel. Ezen biztos adatokból felépülő szerkezettel egyre inkább képessé válsz a tárgyban előforduló zavarok kezelésére. Bölcs dolog kiértékelni az adatot, mielőtt biztos adatnak könyvelnéd el. A tárgyban előforduló legjobb biztos adatok azok az alapelvek, amelyekre a tárgy épül. Ha a biztos adatodat valami megrendítette, akkor a zavarodottság érzése vissza fog térni. Egészen addig fogsz zavarodott maradni, amíg újra meg nem állapítod, hogy melyek a biztos adataid, vagy pedig újakat nem rendelsz hozzájuk. Például ha a repülőgépekről szóló tudásodat arra a kijelentésre alapoztad, hogy azért repülnek, mert hajtóműveik és légcsavarjaik vannak, akkor bizonyára össze fogsz zavarodni, ha valaki egy vitorlázó repülőgépet mutat neked. Tehát ha összezavarodsz, akkor az okok a következők.
Mint már említettük, a legjobban úgy tudsz haladni, ha a biztos adataidat figyelmesen választod meg. Néha rá vagy kényszerítve arra, hogy újraértékeld a már meglévő biztos adatodat. Ez nem szükségképpen kellemes, lehetséges az, hogy ideiglenesen összezavarodottsághoz vezet. De ha előzőleg hamis adatod választottál biztos adatnak, ez mindenképpen szükséges lesz. Ezek megváltoztatása olyan érzéssel tölthet el, hogy egy lépést hátrafelé tettél meg, de két lépéssel előrébb kerülhetsz ezáltal. TömegA tanulásban a tömeg az aktuális tantárgy anyaga. Ezek a fizikai helyek, tárgyak és cselekvések, amik a tárgyról szólnak. Ha autószerelést tanulsz, akkor a tömeg az autó, a motor, és a részei.
A tömeg mindenféle tanulás számára fontos. Alapjában véve ez az, amiről szó van. A tanulás végeztével ennek a kezelését várják el tőled. A tanulás akkor működik a legjobban, ha a lehető legtöbb tömeggel kapcsolatba lépsz. Ha tárgy maga elérhető a számodra, és kapcsolatba tudsz vele lépni, nem fogod szem elől téveszteni, hogy miről is van szó. De ez nem csak abban segít, hogy jobban megértsd a tárgyat. Egy ténylegesen jelenlevő testi jelenség kapcsolódik hozzá. A tömeg nélküli tanulás testi reakciókat vált ki benned. Ha úgy tanulsz, hogy nagyon kevés tömeg áll rendelkezésedre, nyomottan, szédülten, unottan vagy idegesen érezheted magad. Még meg is betegedhetsz. Az öngyilkosságok legnagyobb számban valószínűleg olyan tárgyak területén fordulnak elő, ahol a tömeg hiányzik. A tömeghiányt leginkább tömeg hozzáadásával lehet orvosolni. A legjobb tömeg, amit nyújtani lehet, az az aktuális dolog. De, ha nem található meg a gyakorlatban, akkor arra alkalmas dolgokkal lehet helyettesíteni:
Az írott anyagok nem alkotnak tömeget. Az írott szó a jelentéstartalom. Amit el szeretnénk érni az az, hogy a tömeg és a jelentéstartalom között egy egyensúlyt valósítsunk meg. A megfelelő tananyagok hiányában a tanuló saját tömegábrázolást készíthet. Meglehetősen hasznos, ha bizonyos időközönként rajzokat készítesz a tanulás során. Demonstrálhatod magadnak, mi az amit megtanultál, és a rajzok és diagrammok készítésével legalább az alkalmazás árnyékát be lehet mutatni. A demonstráció a másik nagyon hasznos módszer arra, hogy még több tömeget szerezzél. Ahogy tanulsz, az adott anyagok használatát a kezed ügyébe kerülő dolgokkal demonstrálni tudod. Magadnak vagy másoknak gumiszalagokkal vagy gemkapcsokkal az alapelvek használatát be tudod mutatni. Erről többet a későbbiekben szólunk. A tömeg hiányának tünetei:
DemonstrációkKisebb, kéznél lévő, találomra kiválasztott tárgyakkal végzett demonstráció segítségével tömeget szerezhetsz magadnak és leellenőrizheted, hogy mennyire érted az anyagot.
Ennek több előnye van:
Szükséged lesz egy demó készletre, amit tanulás közben mindig a közelben kell tartanod. Különböző tárgyakat tartalmazhat, amikkel demonstrálni tudsz dolgokat. A tanulandó tárgyanak nincs sok jelentősége velük kapcsolatban, nem hasonlítaniuk arra, amit tanulsz. Gém-kapcsok, gumiszalagok, csavarok, elemek, kulcsok, söröskupakok, stb. A tantárgy alapelveinek gemkapoccsal történő bemutatása egy bizonyos fajta próba elé állít. Meg kell, hogy értsd egyszerű szavakkal azt, amit tanultál, és el kell választanod a megértésedet a leírására szolgáló szavaktól. Ténylegesen a fizikai univerzumban kell megmutatnod, nem pedig csak a jelentéstartalmát kell elmagyaráznod. Például tegyük fel, hogy a kereslet és kínálat törvényét kell bemutatni. Mondhatod, hogy ezek a gemkapcsok az autók, amik közlekednek és amiknek üzemanyagra van szükségük, és ez a gumiszalag ott az olajtársaság, és a söröskupakok az üzemanyag, amit gyártanak. Meg tudod mutatni, hogyan mozog az üzemanyag a piacon, ha a söröskupakokat a gumiszalagtól a gemkapcsokig mozgatod. És ha több autót (gemkapcsot) helyezünk forgalomba, akkor több üzemanyagra(söröskupakra) lesz szükségünk, és te ezt meg tudod mutatni. Ezt csak akkor tudod megtenni, ha valamilyen fokon le tudtad egyszerűsíteni a tárgyat. És felismerheted, miközben megpróbálod bemutatni, hogy előtte még sohasem fordítottad le a valósághoz. Ha valamit gondolatban megértettél, még feltárhat néhány hibát, miközben megpróbálod megmutatni. Ha egy demót csinálsz, a demóelemekkel mutatod meg, hogy miről beszélsz. Úgy mozgatod őket, hogy megfelelően írják le a problémát. Ha valaki másnak csinálod, akkor meg kell magyaráznod, hogy melyik elem mit jelent. Viszont nem elfogadható az, hogy csak a jelentőségek miatt csinálod. Letenni két gumiszalagot az asztalra és azt mondani, hogy "ez a kereslet és ez a kínálat" még önmagában nem elég. Ha egyszer rájössz a nyitjára, fel fogod ismerni, hogy ez egy meglehetősen hasznos mód arra, hogy biztos legyél abban, hogy a tanult jelentőséget fizikai cselekvésbe tudod fordítani. Fel fogod fogni azokat a részeket, amelyeket nem teljesen értesz és a tanult anyaggal kapcsolatban egy jobb érzés tölt el. A tantárgy aktuális tömege a legjobb, de a demonstrációk célszerűek és alkalmasak a helyettesítésre. GyurmademókEgy jobban kidolgozott módszer is létezik arra, hogy hogyan demonstráld azokat az alapelveket, amelyeket teljesen meg kell értened. Ahhoz, hogy megállapítsd azt, hogy mit tudsz és hogy a tárgy alapelveit tudod-e használni, készíthetsz gyurmademókat. A gyurmademózást gyurmával, modellviasszal vagy valamilyen formázható anyaggal végzik. A gyurmát olyan alakra kell formázod, amilyen dolgot be akarsz mutatni. Ezután minden egyes részre címkéket kell ragasztanod, amelyek elmondják, hogy mi az. Például ha egy "rendőrt" kell bemutatnod, az egyik színű gyurmából készíthetsz egy figurát, rányomhatsz egy cetlit "rendőr" felirattal, egy másik színű gyurmából készíthetsz egy sapkát és rátehetsz egy "sapka" feliratú címkét, és egy másik darab gyurmából egy "fegyvert" is készíthetsz.
Nem kell nagyon művészinek lennie és szépnek sem kell lennie. Csak a jelentéstartalom birodalmából próbálunk meg valamit a fizikai univerzumba hozni. Ha gyurmából valamit elkészítetél, akkor azonnal tegyél rá egy címkét. A gyurmának ábrázolnia kell a tárgyat, tehát nem szabad semmiféle magyarázatot írni a címkére. A "tanuló" szó elfogadható a gyurmafigurán, de a "fáradt tanuló" már nem az. Neked kell a gyurmát úgy alakítanod, hogy a fáradt tanulót ábrázolja, már ha az volt a feladat. Ha a teljes gyurmademóval kész vagy, akkor az egész dologhoz készíts egy nagy cetlit, írd rá azt, hogy mi akar lenni, majd fordítsd a felirattal lefelé. Ha ezt egy tanfolyam keretén belül csinálod, az oktató ellenőrzi a demódat. Megnézi a gyurmát és elmondja, mit lát. Ha ez megegyezik azzal, amit a demó be akar mutatni, akkor ezt sikerként könyvelheted el. Ha nem, akkor még többet kell dolgoznod rajta, hogy a gyurma valóban azt ábrázolja, amit kell. A gyurmademó leginkább a tanuló javáért van. Ezenkívül az oktatónak ez egy módszert is ad a tanuló ellenőrzésére, de ez csak másodlagos. A fő célja az, hogy a tanuló az adott tárgyra vonatkozóan magasabb fokú megértést és alkalmazást érjen el. A gyurmademókat egyáltalán nem egyszerűnek szánták, kihívásnak tekintendők. Mit tennél akkor, ha azt kérnék tőled, hogy ne egy rendőrt mutass be? Lehetnek sokkal bonyolultabb dolgok, mint hogy "miért tanulsz?", vagy a "meg nem értett szó". Ha ezt kell ledemóznod úgy, hogy valaki más megértse, akkor az anyag egyszerűségéig kell leásnod. Lehet, hogy elsőre nem fog sikerülni, de miután már dolgoztál egy keveset a gyurmával, menni fog. Miközben megpróbálsz egy gyurmademót készíteni, felismerheted, hogy mik azok a részek az anyagban, amiket nem egészen értesz. Ebben az esetben menj vissza és tanuld újra, majd később újra próbáld meg elkészíteni a demót. Fogalmi megértésAz általunk célul kitűzött tanulás utáni megértés egyáltalán nem szószerinti és egyáltalán nem összetett. Ha valamit tényleg értesz, akkor az egyszerűvé válik a számodra. Nem kell körbejárnod és bonyolult szabályokra emlékezned. Fogalmi megértésed lesz a szabályok alapjairól és bármikor fel tudod őket építeni, amikor szükséged van rájuk. A fogalmi megértés nem szavakból áll. Ez a tiszta elgondolása annak, amiről szó van, a puszta nyelven túl. Lehet, hogy sok időt töltesz el azzal, hogy szavakat és bonyolult dolgokat tanulsz azért, hogy valamiről fogalmi megértésed legyen. Ez nem az, amivel elindulsz, ezen dolgoznod kell. De a végső próba az, hogy minden egyszerű és ösztönös lesz. Bármely szakterület igazi szakértőjének fogalmi megértése van a tárgyról. Ezt mások számára szabad választása szerint egyszerű vagy összetett szavakkal egyaránt ki tudja fejezni. Gondolkozni tud rajta, dolgozni tud vele és tovább tudja fejleszteni. Nem függ a tankönyvektől vagy másoktól. Ő tudja a tárgyat. Meg kell különböztetnünk a "tudást" a "tud valamit rólá"-tól. A tanuló tanul valamit valamiről és elkezd tudni adatokat a tárgyon belül. A szakértő anélkül tudja, hogy túl sok meghatározott adatra kellene hivatkoznia. A tudás fogalmi. Tudni róla sokkal gépiesebb. IgazságAz igaz számodra, ami számodra igaz. Igaz az, amit megfigyelsz és ami számodra igaznak és múködőképesnek tűnik. Senki sem tudja igazán megmondani neked, mi igaz vagy hamis. Elmondhatják neked az adataikat és a javaslataikat. Viszont a magad számára neked kell kiértékelni ezeket. A végső igazság elérhetetlen. Ami elérhető, az a működő igazság. Ami számodra alkalmazható és hasznos, az a működő igazság. Ahogy egyre többet tanulsz és egyre nagyobb tapasztalatra teszel szert, az igazságöt szükség esetén ennek megfelelően módosíthatod. Az adatokat mindig ki kell értékelni. Csak azért, mert néhány tankönyv ezt és ezt írja, nem azt jelenti, hogy feltétlenül el kell fogadnod. Lehet égbekiáltó hülyeség, lehet, hogy semmi köze nincs hozzád vagy lehet, hogy az adatot a saját használatodhoz kell igazítani. Annak kiértékelése, hogy az adat a te esetedben mennyire alkalmazható, szintén egy kiváló eszköz a megértés növelésére. Ha azt nézed meg, hogy minden kis darab információ milyen kapcsolatban van a te helyzeteddel, akkor egy gyakorlatias módszered lesz arra, hogy felfogd a dolgokat. Haladás közben a bele tudod illeszteni a gondolatvilágodba. A hagyományos oktatási rendszer hibájának számítanak az olyan tananyagok, amelyeknek semmi közük sincs hozzád. Miért tanulnád meg, ha semmi közöd nincs hozzá? A más dolgokhoz vagy más személyekhez nem kapcsolódó adatok tanulását az akadémiai közösség fejlesztette művészetté. Ha eléggé bonyolulttá teszed és a legtöbb gyakorlati alkalmazásra való utalást kihagyod, akkor ezt egy ideig senki sem fogja észrevenni. Neked van a legtöbb jogod arra, hogy hogy eldöntsd, hogy mi igaz. A meg nem értett szavak fajtáiA "meg nem értett" kifejezés egy szó, fogalom vagy szimbólum megértésénél fellépő hiányosságot vagy tévedést takarja. A meg nem értett szavaknak sok különböző alcsoportja létezik, attól függően, hogy a meghatározásuk milyen típusú. Meghatározatlan: A szónak nincs ismert értelmezése. Még soha nem néztek utána és soha nem határozták meg. A meg nem értett szavak fajtái közül ezt a típust a legegyszerűbb felismerni.
Rosszul meghatározott: A szó értelmezése teljesen rossz. Az értelmezésnek egyáltalán semmi kapcsolata nincs a szó vagy szimbólum valódi jelentésével.
Kitalált meghatározás: A szó koholt
meghatározása, amelyet valaki önállóan
hozhat létre, de valaki mástól is
kölcsönözheti. Ahelyett, hogy utánanézne
egy szótárban, csak kitalálgat valamit azzal
kapcsolatban, hogy mit jelent. Ezt meglehetősen nehéz meglelni,
mert a személy biztos abban, hogy tudja, hogy mit jelent. Téves meghatározás: A
meghatározás nem helyes, de kapcsolatban lehet valamivel,
ami vele azonos kategóriában van. Nem teljes meghatározás: A szó
meghatározásának csak egy elégtelen
része ismert. Nem megfelelő értelmezés: Az
értelmezés helyes, de nem illik bele az éppen
használt lévő szövegkörnyezetbe. Homonim meghatározás: Homonimák azok a
szavak, amiknek azonos a hangalakjuk és az
írásmódjuk de teljesen különböző a
jelentésük. Behelyettesített meghatározás: Amikor a szó
rokon értelmű megfelelőjét használjuk
értelmezésként. A rokon értelmű
szónak a szóhoz hasonló a jelentése, de
semmi esetre sem képez értelmezést. Kihagyott meghatározás: A személynek a
szóról van néhány
értelmezése, de nem olyan jelentésben, ahogy az a
szövegben szerepel. Ez akár még a
szótárból is hiányozhat. Elutasított meghatározás: A szó
értelmezésének az elfogadását a
személy elutasítja, még akkor is, ha az
értelmes. Az értelmezés valamilyen módon
zavarhatja a személyt. Hogyan keressünk szavakatA szavak szótárban történő megkeresésének a teljes menete a következő: 1. Egy jó szótárban keresd meg a szót. 2. Olvasd végig a meghatározásokat és találd meg azt, amelyik a szövegkörnyezetbe beleillik. 3. Tanulmányozd a meghatározást. 4. A meghatározásban az összes olyan szót tisztázd le, amelyet nem értesz. 5. Alkoss néhány mondatot a szó megfelelő jelentésével addig, amíg magabiztosan nem tudod használni. 6. Menj végig a szó minden általánosan használt értelmezésén és alkoss mondatokat, ha szükséges. 7. Tisztázd le a szó eredetét. Példa: A tanuló elolvas egy mondatot: The student reads the sentence: "Joe fell flat on his face" and realizes that he doesn't know what "flat" means there. 1. We find "flat" in the dictionary and see that there are a lot of definitions. 2. The word seems to be used as an adverb, so we look under the adv. definitions. One of them seems to apply here. 3. "in a prone or supine position". The student knows that "prone" means lying or leaning with the face down. He doesn't know what "supine" means. 4. We look up "supine" and find that it means "lying on the back, face upwards". 5. We now know that "flat" can mean that something happens in a lying down manner face upwards or downwards. A few sentences makes the student more comfortable with the word: "I'm lying flat under the car" "He crawled flat on the floor" "He fell flat on the carpet" He keeps making sentences until he feels the word is his and he can use it. 6. Then he goes through the other definitions, clears them up and makes sentences as necessary. This word has quite a few different definitions that should be understood. It also has some special purpose definitions that don't necessarily have to be cleared. 7. Finally we look at the derivation of the word. It comes from old English and Greek words meaning "broad", "wide", or interestingly "floor". SzótárakÜgyelni kell a megfelelő szótár kiválasztására. A szótárakat nem egyformára tervezték. Néhány túl nagy, néhány túl kicsi néhány pedig egyáltalán nem határozza meg a szavakat. Olyan szótárra van szükséged, amely egy szó összes általános értelmezését megadja és nem tartalmaz sok homályos meghatározást. Egy olyanra, amelyik valóban értelmezi a szót ahelyett, hogy csak rokon értelmű szavakat adna. Egy olyanra, amelyik egyszerű szavakkal értelmezi a dolgokat, hogy ne kelljen túl gyakran további szavak után keresgélni. Az olyan szótár, amelyik a szavak eredetét is megadja kívánatosabb. Légy óvatos a kisebb, rövidített szótárakkal, amelyek meghatározásként rokon értelmű szavakat adnak és nem értelmezik a jelentéktelenebb szavakat. Viszont a gyerekenek való kis szótár nem mindig rossz ötlet. Van néhány olyan, amelyik ügyel az olyan szavak értelmezésére, amelyeket másképp magától értetődőnek tartanál. Egy főiskolai szintű szótár rendszerint teljesen megfelel. Ügyelj az idegen nyelvű szótárakra, ugyanis általában ezek egy szónak csak egy másik nyelvre történő szó szerinti fordítását adják, és ez nem meghatározás. A szótáraknak különboző terminológiája és elrendezése van, de vannak bizonyos elemei, k, amelyek a legtöbb szótárban közösek. Ez a "tanuló" szó értelmezése a "Webster's New World Dictionary" szerint: __ __ stu•dent (stood'nt, styood'-) n. [ME. studiante, studente < OFr. & L.: OFr. estudiant < L. studens, prp. of studere, to STUDY] 1. a person who studies, or investigates [ a student of human behavior]2. a person who is enrolled for study at a school, college, etc. –SYN. see PUPIL A number of different special characters and type styles are used for different purposes. These things are usually described in the beginning of the dictionary. It is recommended that you study that part of the dictionary you are using. In the definition above the • in the middle of stu•dent indicates that the word would be divided there at the end of a line. __ __ (stood'nt, styood'-) is a guide to pronunciation. Special characters are used that are usually described by example at the bottom of the page or every second page. This word has two correct ways of pronouncing it. n. means that the word is a noun. Other common types of words are: vt.transitive verb vi.intransitive verb adj.adjective adv.adverb prep.preposition conj.conjunction pron.pronoun interj.interjection [ME. studiante, studente < OFr. & L.: OFr. estudiant < L. studens, prp. of studere, to STUDY] is the derivation. That is the origin of the word, which languages it has developed through, and what it originally meant. The symbol < means "derived from". Here we can see that "student" is from Middle English "studiante" or "studente" that is derived from Old French and Latin. And we can see that Old French "estudiant" is derived from Latin "studens" which is Present Participle of "studere" which means "to study". The actual definitions are numbered. Each number represents a different meaning of the word. 1. a person who studies, or investigates [ a student of human behavior ] The first definition tells us that a student in general is a person who studies or investigates. It gives an example of using the word. 2. a person who is enrolled for study at a school, college, etc. The other definition tells us that it is more specifically somebody who is enrolled in a place of study. An example was apparently not deemed necessary there. –SYN. see PUPIL Finally there is a synonym. "Pupil" has a similar meaning as "student". Be sure that you understand the elements of the definition when you look up a word. Don't take anything for granted or regard it as unimportant. Mis-understoods in the dictionary will also hinder the study of your text. Szótisztázó módszerekA tanuló által végzett rutinfeladatokon túl sok más módszer létezik arra, hogy a tisztázandó szavakat megtaláljuk. A tisztázást a tanuló maga, az oktató, egy hivatások szótisztázó vagy egy ülésen egy lelki megtisztulással foglalkozó szakember végezheti. Ezek közül néhány módszernek egy úgynevezett Megtisztulási Biovisszacsatolás-mérőre van szüksége. Ez egy olyan elektronikus készülék, amely a lelki jelenséget valamivel a tudat szintje alatt képes érzékelni. Használatával lehetőség nyílik olyan meg nem értett szavak megtalálására, amelyekről a személy csak tudat alatt tud. A műszer használata speciális képzettséget igényel, viszont különlegesebb felkészítés nelkül is bárki kaphat műszeres szótisztázást. A szótisztázás legfőbb módszerei a következők: WC1: Műszer alkalmazásával hivatalos tisztázó ülésen hajtják végre. A tisztázó több különböző tárgy listáját méri fel. Azoknál a tárgyaknál, ahol a műszerrel jelez, a tisztázó a tárgyban és a korábbi tárgyakban szóláncokat lokalizál. Ezt egész addig folytatják, míg minden tárgyat le nem tisztáztak. WC2: Műszerrel végzik a tanfolyam keretén belül. A szótisztázó fennhangon felolvastatja a tanulóval a szöveget, miközben a tanuló a műszeren van. Minden jelzést okozó szót letisztáznak. WC3: Szóban végzik a tanfolyamon, amikor a tanulónak gondja van az anyagokkal. Az oktató megkéri, hogy a szöveg korábbi részeiben keressen meg nem értett szavakat, amelyeket utána letisztáznak. Ez ugyanaz, amit a tanuló tesz, ha önállóan tanul. WC4: Műszerrel végzik a tanfolyam keretein belül. A szótisztázó a tanuló figyelmét a tanulandó szöveg egy részére irányítja és a műszerrel meg nem értett szavak után kutat. Amikor a terület tiszta, akkor áttérnek a következőre. WC5: Az anyag szótisztázása. A szótisztázó szavakat mond a tanulónak, akinek az összeset meg kell határoznia. WC6: Kulcsszavak tisztázása. A szótisztázó egy előre elkészített listából felolvassa egy adott terület kulcsszavait. A tanuló az összeset meghatározza. WC7: Gyerekek, idegenyelvüek vagy félanalfabéták számára. A tanuló fennhangon felolvassa a szöveget. Minden kihagyással, megváltoztatott szóval és habozással foglalkoznak. A szótisztázó a meg nem értett szó jelentését megmagyarázza a tanulónak. WC8: Egy tárgy teljes megértéséhez használjuk. A szövegben használt összes szót ábécérendben kigyüjtjük. A tanuló mindegyiknek utánanéz és mondatba foglalja őket addig, amíg az összeset fogalmilag nem érti. WC9: A tanuló a szöveget hangosan felolvassa. Bármely habozás, testi vagy szóbeli megnyilvánulás esetén megállnak és meg nem értett szavak után kutatnak. Minden meg nem értett szót megnéznek a szótárban. WC10: Félreértések miatti törések keresése. A szótisztázó olyan nagyobb félreértések után kutat, amelyek megakadályozták, hogy valaki a tárgyat alkalmazza. A felsorolt módszerek legtöbbje a szükséges képzettségek további képzését igénylik. DuplikációA duplikáció valami teljesen lemásolásának a cselekedete vagy annak képessége. Ha valaki valamit mond neked, akkor a tökéletes komminkáció azt feltételezi, hogy egy teljes szellemi másolatot készítesz arról, amit ő átad. A megértésre való képességed függ attól a képességedtől, hogy mennyire vagy képes a feléd érkező gondolatokat lemásolni. Hasonlóképpen a tanulásnál is képesnek kell lenned pontosan lemásolni azt, amit az anyag mond neked. E képességed sok mindentől függ: · szelemi tisztaság · tanulási technika · meg nem értett szavak · a duplikálásra való hajlandóság A tanulási drillLétezik egy olyan drill, amely meg tudja növelni a duplikálási képességedet és az olvasott szöveg megértését. Ezt tanulási drillnek hívják. 1. Rész - DuplikációA tanuló és az edző egymással szemben ülnek az asztalnál. Az edző három színt vagy számot ad a tanulónak és megkérdezi tőle, mit mondott neki. Ezt különböző sorozatokkal addig ismétlik, amíg a tanuló azt nem érzi, hogy tudja duplikálni azt, amit mondanak. Példa: Edző:Most három színt adok neked. Sárga, Zöld, Kék. Mit mondtam? Tanuló: Sárga, Zöld, Kék. Edző:Rendben. Emlékszel rá, hogy mit mondtam? Tanuló: Sárga, Zöld, Kék. Edző:Jó. Itt van három másik szín. Vörös, Fehér, Fekete. Mit mondtam? … 2. Rész - Elutasítás vagy ElfogadásMost az edző olyan állításokat ad a tanulónak, amelyekről tisztán eldönthető, hogy igazak vagy hamisak és a tanulóval elismételteti azokat. Utána megkérdezi a tanulót, hogy döntse el, hogy igazak vagy hamisak. Ezt egészen addig folytatják, amíg a tanuló képes lesz arra, hogy kételkedjen abban, amit az edző mond és elutasíthatja vagy elfogadhatja azt. Példa: Edző:Az elefántoknak zöld fülük van. Mit mondtam? Tanuló: Az elefántoknak zöld fülük van. Edző:Jó. Ugyanazt mondtuk mind a ketten? Tanuló:Igen. Edző:OK. Igaz, hogy az elefántoknak zöld fülük van? Tanuló:Nem. Edző:Jó. … 3. Rész - KiértékelésEzután az edző a tanulni kívánt anyag részét alkotó tényleges állításokat ad. Elvégezteti a tanulóval az állítás duplikálását, kiértékelését, ha szükséges módosítását, és példákat mondat vele az állításra. A drill célja, hogy rábírja a tanulót arra, hogy elgondolkozzon az anyagon, érveljen mellete vagy ellene, és értékelje ki, hogy mi igaz belőle. Példa: Edző: Minden anyagra 100%-osan emlékezni kell. Mit mondtam? Tanuló: Minden anyagra 100%-osan emlékezni kell. Edző: OK. Igaz ez? Tanuló: Hát, nem mindig. Edző: Tudsz erre példát mondani? Tanuló: A könyvben lévő lábjegyzetek nem számítanak annyira. Edző: OK, akkor módosítsd az állítást. Tanuló: A fontos részeket 100%-ig meg kell érteni. Edző: OK, igaz ez? Tanuló: Igen. MagolásA magoló tanuló az, aki fel tudja mondani az anyagokat, de nem tudja őket alkalmazni. Ő az a tanuló, aki a vizsgán jó jegyeket tud elérni, aki nyilvánvalóan nagyon jól duplikálja a dolgokat, de aki a fizikai univerzumban történő alkalmazásra nem fordítja le azokat. Ez a tanuló nagyon jól végzi az elméleti tanulmányait. A tanárai kitűnő tanulónak tartják. Az általa tanult anyagot bizonyára nem vizsgáztatták le, mielőtt mielőtt a társadalomba kimerészkedett volna és megpróbál valamit csinálni a tanult adattal. De ekkor már késő. A magoló tanuló módszereket fejlesztett ki arra, hogy a tananyagot az elméjébe töltse és kérésre vissza tudja adni. Az általa tanult tárgyból a fogalmi megértést és az alkalmazást képtelen elérni. A magolást demonstráció vagy alkalmazás kérése esetén lehet felfedezni. Ha azt kérik tőle, hogy mutasson be egy alapszabályt vagy tegyen valamit vele, a magoló tanuló pályája véget ér. Habozni, hibázni, panaszkodni fog, vagy elutasítja a kérést. A magolást korán fel lehet fedezni és helyre lehet hozni azzal, ha az éppen tanulandó anyagot demonstrálását és alkalmazását kérik. A magolás tömeg nélküli jelentéstartalom. Sajnos a hagyományos tanulás hajlamos jutalmazni a magolást, ahelyett hogy elkapná azt. Ez inkább az általános, nem pedig a kivétel. Egy kérdés feltevésekor létezik egy kommunikációs késés. Ez a válasz megadásáig eltelt idő. A magoló tanulónak nagyon kicsi kommunikációs késése lehet, ha egy elméleti kérdést tesznek fel neki, viszont, nagy akkor, ha valamilyen cselekvés elvégzésére kérjük meg. A tényleg jó tanulónak mind elméleti, mind gyakorlati területen nagyon rövid kommunikációs késése van. Az akalmazás hiánya vagy a nagy kommunikációs késések hibás tanulást jeleznek. EllenőrzésekAz ellenőrzés a tanulás minőségi ellenőrzésének egy módja. A tanulót az adott tananyagból valaki más felméri. Egy ellenőrzés elméletileg a következőképpen néz ki: 1. Az oktató megkéri a tanulót, hogy a szövegből néhány szót határozzon meg. Nem csak a nyilvánvalóan "nehéz" szavakat, hanem az egyszerű általános szavakat is. Ha tanulónak nem csak rövid kommunikációs szünete van, vagy ha gondolkodnia kell rajta, megbukik az ellenőrzésen. 2. A tanulónak feltesznek néhány kérdést a szövegről, amelyekre példákat is kell mondania. 3. Végül az oktató megkéri a hallgatót, hogy a demókészlet segítségével a szövegből demonstráljon valamit. Bármilyen habozás, hiba vagy az alkalmazás hiánya az ellenőrzésen való megbukást jelenti. Az oktató megmondja a tanulónak, hogy mit csinált rosszul és megkéri, hogy tisztázza le a hibákat és tanulja újra a szöveget. Ezután a tanulónak egy másik ellőrzésen kell átesnie. A tanuló átmegy az ellenőrzésen, ha tétovázás nélkül meg tudja határozni a szavakat, válaszolni tud a szöveggel kapcsolatos kérdésekre, példákat tud adni, és a tanult alapszabályokat be tudja mutatni. A helyesen végrehajtott ellenőrzés nehéznek és ésszerűtlennek tűnhet. Ez azért van, mert tényleg kemény és ésszerűtlen. A rossz tanulási szokásokat nem lehet könnyedén venni. Egy ember jövőbeni pályafutását is le tudja rombolni, úgyhogy jobb mielőbb felismerni. EdzésAz edzés a tanuló alapos elméleti vagy gyakorlati képzése. Az edző egyénileg dolgozik a tanulóval, hogy a bizonyos részeken átvezesse. A tanulók az anyagon végighaladva a tanulók egymást is edzhetik. Az edzés lehet segítség a tanulónak, hogy egy elméleti anyagrészt megtanuljon, alapelveket mutasson be vagy hogy drilleket vagy gyakorlatokat végezzen. A drilleknél az edző gyakran a való élet azon helyzeteit szimulálhatja, amelyeket a tanulónak kezelnie kell. Az edzésnek létezik néhány alapszabálya: · Eddz azzal céllal és szándékkal, hogy a tanuló meg tudja csinálni a drillt, és meg tudja érteni az elméletet. · Eddz a valósággal. Való életből vett példákat használj, és az anyagokat tedd a tanuló számára valóssá. · Eddz fokozatosan. Olyan kihívást adj a tanulónak, amit le tud győzni. Ne legyen se túl könnyű, se túl nehéz. Engedd meg a tanulónak, hogy sikereket érjen el. Az edzőnek világosan meg kell mondania a tanulónak, ha nem sikerült átmenni a drillen. Pontosan meg kell mondania, hogy mit kell javítani, és segíteni kell neki javítani. Ha a tanulónak sikerült a drill, meg kell dícsérni. De nincs semmi "de", ha sikerült a drill, vagy átmegy, vagy nem megy át. Tanulás szalagrólA hang- vagy videoszalagról történő tanulás a közvetítő eszköz mássága miatt szükségszerűen más érzéseket kelt, viszont ugyanazok az alapelvek használatosak, mint bármely más típusú tanulásnál. Ügyelned kell a meg nem értett szavakra, a tömeg hiányára, és az átugrott fokozatokra. Ha hangszalagról tanulsz, nincs meg ugyanaz az egész oldalra vagy szakaszra kiterjedő áttekintésed, mint az írott anyagok esetében. Egyszerre csak egy résszel vagy elfoglalva és nem láthatod közvetlenül az egész környezetet. Ez sajnos azt vonja maga után, hogy egy szó vagy egy fogalom felett könnyebb elsiklani. Szalagról való tanulás esetén nagyon jó ötlet jegyzetelni. Bizonyos időközönként állitsd meg a szalagot és írd le a fontos részeket. Ez ellenőrzi a duplikációdat, gondolkodásra kényszerít és egy kicsit az alkalmazás is előkerül. A fontosabb alapelveket demókészlettel rajzokkal, stb. is be lehet és be is kell mutatni. Ez biztosítja azt, hogy a tömeg és a jelentéstartalom között megfelelő egyensúlyt tartasz fent. Szalagról tanulás közben a három tanulási akadály tüneteire, különösen a meg nem értett szó jelenségére kell figyelned. Ha elkezdesz ásítani, unatkozni, üresnek érzed magad, nem tudod, hogy a szalag miről beszél, azonnal állítsd le a szalagot. Ne dönts úgy, hogy "valószínűleg nem volt fontos" vagy "biztos érdekesebb lesz később" vagy bármi ilyesmit. Elsuhantál egy meg nem értett szó felett, és meg kell találnod azt. Tekerd vissza a szalagot addig a pontig ami előtt ürességet kezdtél el érezni. Kezdd el onnan hallgatni, és keresd meg azokat a szavakat, amelyeket nem igazán értettél meg. Kezdd el megint hallgatni, egészen addig a részig, amelyben az előbb nem értettél meg valamit. Lehet, hogy többször is végig kell menned ezen a szakaszon, ameddig az összes meg nem értett szót megtalálod, és minden világossá válik a számodra. Az is lehet, hogy nem mentél eléggé vissza és még jobban kell visszatekerned a szalagot. Szokj rá arra, hogy azonnal megállítod a szalagot, mihelyt a tüneteket észreveszed. Mielőtt egy magnóval elkezdenél tanulni, győződj meg arról, hogy tudod használni a készüléket. Tanulmányozd a vezérlését és győződj meg arról, hogy tudsz szalagot betenni, el tudod indítani, meg tudod állítani, tudod szüneteltetni, tudsz hangerőt állítani, és tudsz bármi mást, amire szükséged van. Ha a tanulandó szalagok átirata a rendelkezésedre áll, használd. Mindenekelőtt így tudod a kazettán nehezen érthető szavakat letisztázni, de emellett a kettő kombinációja a tananyagot vizuálisan és akusztikusan tárja eléd. A tananyag minél több különböző módon történő bemutatása jobb tanulást eredményez. ElőadásokTermészetesen az élő előadás is a tanulás egyik formája. Az élő előadás az anyagot sokkal élőbbé teheti számodra. Az előadó sokkal személyesebben adhatja elő az anyagot, ábrákat készíthet, gesztukulálhat a kezével, stb. Viszont az előadás sok más tanulással kapcsolatos problémát sóz a tanulóra. Az előadó valószínűleg rajtad kívül másoknak is címzi a mondanivalóját. Valószínűleg nincs beleszólásod az előadás sebességébe, és ami még ennél is rosszabb, nem állíthatod meg, ha valamit nem értettél meg. Még azután is beszél, ha elsiklottál egy meg nem értett szó felett. A felsőoktatási környezetben elterjedt előadások jelentik a kulcstényezőt az igen elburjánzott rossz tanulási gyakorlathoz. Úgy vagy oktatva, hogy monoton előadásokat kell végigülnöd olyan dolgokról, amiket lehet, hogy még nem is értesz meg és semmit sem tehetsz ellene. Folytatsd így pár évig úgy, hogy semmilyen tanulástechnikai ismereted nincs, és egész életeden keresztül nem fogod észrevenni, hogy nem tudod, miről is van szó. Mivel nem tudod megállítani az előadót, sokkal okosabbnak kell lenned, hogy elkerüld a tanulás akadályait. Felkészülhetsz az előadásra, ha az előadást valószínűleg felépítő szavak és kulcskifejezések felől tájékozódsz. Vigyél jegyzettömböt minden alőadásra. Amennyire csak lehet, az előadott adatot a fontossága és a témaköre alapján értékeld ki. Jegyzetelhetsz és attól függően, hogy mit értékelsz ki, különböző színű tollakkal ábrákat is készíhetsz, stb. Jegyzetelj le minden szót és fogalmat, amit nem értesz meg azonnal, így később utánuk tudsz nézni. Ha választhatsz, akkor gyakran jobb, ha az előadásról készített felvételt és tanulod, mintha az előadásokra járnál. A helyes tanulási technológiát sokkal egyszerűbb a szalaghoz alkalmazni. De azért természetesen van más, a tanulással nem kapcsolatos tényező, amely miatt az élő előadások kívánatosabb. Nyugodtság és tanulásA sikeres tanulásnak semmi köze nincs ahhoz, hogy valaki hány oldalt olvasott el vagy hány órát töltött tanulással. Csak az számít, hogy milyen jól tudod alkalmazni azt, amit megtanultál. Vannak tényezők, amelyek a tanulás hatékonyságát anélkül növelik, hogy a kemény munka mennyiségét emelnék. Valójában a tanulás annál jobban megy, minél kevésbé nehéz. A tanuló jobban tanul, ha figyelmes, de pihent. Minél feszültebb, annál kevésbé hatékonyan tud tanulni. A legjobb tanuló az, aki megfelelően táplált és kipihent, aki jelenleg testileg is nyugodt, aki kellemes környezetben van és aki a tananyaggal nyugodt körülmények között találkozik. Ahhoz, hogy gyorsan tanulj, nem kell nagyon gyors elméjűnek lenni vagy különböző dolgokat kitalálni vagy kiszámítani. Könnyebben tanul az ember, ha a tananyaggal kapcsolatban nyugodt. A kísérletek bebizonyították, hogy a zseniális gondolkodók és a kivételesen gyorsan tanulók nem növelik szellemi tevékenységüket, amikor tanulnak vagy amikor problémákat oldanak meg. Valójában ők testileg és lelkileg sokkal nyugodtabbak, ha egy megoldandó problémával találkoznak. Ha valamit tényleg meg kell tanulnod, akkor ne megterhelő módon kényszerítsd bele magad. Győződj meg arról, hogy pihent vagy és jól érzed magad, a napi problémák pedig nem zavarnak téged. Mind testileg, mind lelkileg nyugodj meg, emlékezz a tanulási technikára és így haladj a tananyaggal. A nyugodtság nem álmosságot vagy álmodozást jelent. A figyelmes nyugodtság állapotát szeretnénk elérni. Tudatosan, de nem nyomás alatt. A tananyag bemutatásának fejlesztéseA tananyag megmaradását és alkalmazását annak bemutatási módszereinek kombinációjával fejleszteni lehet. Ha több érzékszervünket használjuk, akkor a tananyag rendszerint sokkal jobban megmarad. Ha a bemutatás látványra, hangra és még talán mozgásra alapuló elemeit kombinálni lehet, a tanultakat mérhetetlenül jobban el lehet sajátítani. A szöveg maga csak azt mondja neked, hogy mit kell megtanulnod, de így az elmédnek csak egy részét foglalja le. Ha több részét le tudjuk foglalni, akkor az adatokat jobban be tudod ágyazni. A szöveget aláhúzással, keretezéssel, színekkel és ehhez hasonló dolgokkal lehet kiemelni. Ha a szöveg fontos részei ki vannak hangsúlyozva, akkor azokat könnyen észre lehet venni. Ha a különböző részek különböző színűek, akkor jobban lehet majd rájuk emlékezni, mert ez még egy tulajdonságot jelent, amely által emlékezni lehet rá. A képek nagymértékben javítanak a szövegen, vagy ahogy a szólás tartja: "egy kép többet ér ezer szónál". Azonban ez is egy másik módszer. A képeket az elme másképp dolgozza fel, mint az írott szavakat. A hangok is segítik a tanulást. Ha a tananyagot ki is mondják és le is írják, akkor jobban be lehet fogadni. A zene szintén segíti a tanulást. Bizonyos típusú zenék a tanulás számára jól használhatü nyugodt és figyelmes állapotba segítenek. Az alkalmazás és a mozgások szintén segítik a tanulást. Ha megköveteljük a tanulótól azt, hogy ténylegesen cselekedjen valamit, akkor sokkal jobban megragad az emlékezetében, mintha csak olvasna róla. Az emberek túlnyomórészt vagy a látványon, vagy a hangon vagy a mozgáson alapuló dolgok felé irányulnak. Azaz a legjobban arra reagálnak, amit látnak, hallanak vagy éreznek. Ha semmi másért, már ezért érdemes a tanyagot több különböző módon bemutatni, ugyanis így tudjuk a lehető legjobban segíteni a befogadást. A tananyag átismétlése segíti annak megmaradását. Minél többszöt kapsz meg egy adatot, annál jobban fogsz rá emlékezni. Az adatok több különböző módon történő megismétlése minden fáradtság nélkül elvezet a célhoz. Ha megfordítjuk az irányt és a tanulót kérjük meg arra, hogy magyarázza el az anyagot vagy tegyen fel kérdéseket másik tanulóknak, akkor a tanulás segítésének egy másik hatékony módszeréhez érünk. A tanulók nagyobb felelősséget éreznek majd a tárgy iránt és olyan szemlélettel néznek a tárgyra, amellyel más esetben nem találkoztak volna. A már meglevő bemutatók ritkán tartalmazzák a tényezőknek azt az ideális kombinációját, amely számodra a lehető legjobb tanulást teszi lehetővé. Ismerve azonban ezeket az elemeket, a kéznél lévő tananyagot a lehető legtöbbet ki tudod nyerni. Ha a tananyaghoz több különböző módon hozzá tudsz jtuni, úgy látványra mint hangra alapulóan, mindkettőt szerezd meg. Ha a tananyag különböző változatait is be tudod szerezni, akkor az ismétléshez is hozzájutsz. Ha képekre, diagrammokra és filmekre is szert tudsz tenni, akkor egy újabb nézőponthoz jutsz. Ha az anyagot különböző színekkel ki is tudod emelni, még jobb. Ha találsz valakit, akinek az anyagodat elő tudod adni, tedd meg. Tananyag bemutatásának fejlesztésére szolgáló módszerek: · képek · különböző színű szöveg · filmek · beszédek · zene · olyan gyakorlatok, ahol valakinek ténylegesen csinálnia kell valamit · a tárgy másnak történő tanítása · pihenés · különböző módokon történő ismétlés · a fontos dolgok különböző módokon történő kihangsúlyozása Nyelv és jelentésA tanulásban és a kommunikációban gyakran előforduló hiba az, hogy a szavakat a jelentéssel vagy a fogalommal összetévesztjük. A szó nem a dolog vagy a fogalom. Ez csak a módja annak, hogy beszélni tudjunk a dologról vagy a fogalomról. A fogalmak olyanok, amilyenek. A természetük lényege az, hogy túl vannak a szavakon. Ha értesz valamit, akkor értesz valamit, és ennek semmi köze nincs a hozzácsatolt szavakhoz. A nyelv az emberi élet szerves része. Ebből a szemszögből a kommunikáció nagyon nehézzé válna nélküle. Viszont a nyelv soha nem lesz több, mint szimbólumok és a valós dolgok helyettesítője. Ne téveszd össze őket azzal, amit ábrázolnak. A nyelv gyakran tartalmaz olyan egyszerűsítéseket és különbségeket, amelyekre nem igazán van szükség. Célszerű venni a tárgyak egy nagy csoportját és azokat "autó"-knak elnevezni. Ez sokkal könnyebbé teszi a róluk való beszédet. Nem kell mindig azt mondanod, hogy "az az ezüstös fémdolog üvegablakokkal, ami valami gumi dolgokon áll". Csak azt mondod, hogy "autó" és mindenki tudja, mire gondolsz. De amikor egy napon látsz egy olyan dolgot, mint az, de annak csak 3 kereke van, vagy csak azt, ami repül. Az még mindig egy "autó"? Nagy vitába keveredhetsz valakivel arról, hogy ez egy autó-e vagy sem. Vágj bele és beszéld meg, de légy tisztában azzal, hogy az a dolog az, ami. Bármilyen kifejezést is alkalmazunk, az semmiképp sem több, mint maga a kifejezés. Ahhoz, hogy egy emberi lény működéséről beszélni tudjunk, posztulálnunk kell, hogy van egy "elméje", amit gondolkodásra használ. Feloszthatjuk az "elmét"-ot "tudatos elmére" és "tudatalatti elmére", vagy "analitikus" és "reaktív elmére", vagy "ösztönös", "logikai", "érzelmi" részekre. Az ilyen felosztásokon keresztül rengeteg dolgot meg tudunk magyarázni az emberről, és hosszadalmasan tudunk problémákról beszélgetni. Ez mind eléggé hasznos. De, ne felejtsük el, hogy ezeket a felosztásokat a nyelvben végeztük el, hogy képesek legyünk róla beszélni. Másik irányból vizsgálva ez a felosztás viszont nem szükségképpen gyümölcsöző. Ne gondold azt, hogy a "tudatalatti elmét" a való életben ténylegesen izolálni és tanulmányozni tudod. Csak azért, mert a szó létezik, ez még nem jelenti azt, hogy ezt a valóság is elfogadja. Ha kizárólag szavakon alapuló tárgyakról beszélgetünk, akkor az elmebetegség határaiba ütközünk. A tudomány sok iyen elmebetegség-típust ismer. Egy absztrakt tárggyal kapcsolatban tudományos vitákba bonyolódhatsz úgy, hogy teljesen szem elől téveszted a valóságot. Az szó nem a dolog. Meghatározhatatlan kifejezésekHa egy szót egy szótárban megkeresel, akkor az más szavakkal van meghatározva. A nagyon rossz szótár csak egy másik szóval helyettesíti. Például az "utca" jelentése "út". Ez nagyon rossz tanulási és gondolkodási szokásra nevel. Ha egy szót csak egy másik szóval helyettesítesz, akkor a nyelvet rongálod. Egy jobb szótár az "utca" szót a következőképpen értelmezné: "egy falusi vagy városi nyilvános, burkolt út, épületekkel és járdával az egyik vagy mindkét oldalán". Ez már sokkal jobb, a tanuló valószínűleg könnyebben képez fogalmat arról, amiről szó van. Viszont, még a legjobb értelmezésben is van legalább egy szó. Ha szisztematikusan átvizsgálod a szótárat, akkor észreveheted, hogy a szavak egymás által vannak meghatározva. A szótár egy nagy, körkörös jellemzés. Minden, ami benne van, a könyvben valami mással van meghatározva, ami szintén valami mással van meghatározva. Végül vagy körbe-körbe járunk, vagy mindig ugyanoda térünk visza. A szótár önmagában nem adja meg ténylegesen azokat a fogalmakat, amelyekről szó van. Neked kell fogalmat alkotnod, amikor a szótárad tanulmányozod. Az általad alkotott fogalmak a fontosak, nem pedig a szavak, amelyekkel kifejezed. A szavak önmagukban zsákutcák. Neked kell egy szellemi ugrást tenni azért, hogy felfogd a dolgot úgy, ahogy van, nem pedig úgy, ahogy le van írva. Gyakorlásként megkérdezhetsz valakit, hogy az élet egy elemét, például a "boldogság"-ot vagy az "elmé"-t értelmezze számodra. Ragaszkodj hozzá, hogy minden szót értelmezzen, ahogy halad előre. Ha körbe-körbe kezd járkálni, ragaszkodj hozzá, hogy ez így nem jó, nem értelmezhet szavakat önmagukkal. Végül sarokba fokod szorítani. Nem határozott meg mindent teljesen és nem tud továbbhaladni. Valószínűleg azt fogja állítani, hogy "ennek így kellene lennie" vagy valami hasonló módon védekezne. Ha a szavakkal pontosan azt próbálod meg értelmezni, amiről szó van, akkor a végén vagy körbe-körbe fogsz járni, vagy néhány meghatározhatatlan szóba ütközöl. Egy fogalmi ugrást kell tenned és a szavak használata nélkül kell a dolgokat magadba fogadnod. Semmi különösebb gond nincs azzal, ha néhány meg nem határozható szóba ütközöl. Megtanít neked valamit. Azt mutatja, hogy a véges nyelv önmagában nem tudja átfogni a dolgok és fogalmak végtelenségét. A szó nem a dolog. A nyelv akkor keletkezik, ha valaki egy szóval kifejez valamit, ami előzőleg nem volt elnevezve. A neandervölgyi felvesz valamit a földről és elnevezi "kőnek". Nincs szüksége egy hosszú, más szavakat tartalmazó meghatározásra. Ez egy "kő" azért, mert ő így mondta. Feltétlenül nézd meg azoknak a szavaknak a meghatározását, amelyekbe belefutsz, de ne gondold azt, hogy végesen és meggyőzően meg lehet őket határozni. Ez a fogalmi megértés az, amit el szeretnénk érni. · A szó nem a dolog. · A nyelv a valóságnak csak egy részleges ábrázolása. · Az összes alapos meghatározás olyan fogalmakban végződik, amelyet fogalomként kell megérteni, nem pedig csak szavakként. Hamis adatÜgyelj arra, hogy nem minden adat igaz. Az adatok számodra különböző mértékben lehetnek igazak, néhány adat pedig teljesen hamis is lehet. A területen ezelőtt elfogadott hamis adatok az új adatok tanulását megakadályozhatják. Az új adat a régi hamis adattal összeütközésbe kerülhet és ezért azt elutasíthatják vagy rosszul alkalmazhatják. Tanulás közben a kiértékelési eljárás részeként a régi adatot szükség esetén az új adathoz kell igazítani. Felismerheted, hogy a tárgyról szóló megértésed téves elképzelésekre alapoztad és újakat alkalmazhatsz. A már elfogadott múltbéli hamis adatot nehéz lehet felfedezni és a tanuló csak nagyon vonakodva lehet hajlandó megszabadulni tőle. Létezik olyan eljárás, amellyel egy szótisztázó képes megtalálni és újraértékeltetni a tanuló hamis adatát, de a tanuló is sokat tehet már azáltl, hogy tisztában van a jelenséggel. A tudás piramisa
Bármely tárgy tudásanyaga hierarhikusan kapcsolodó adatok piramisával írható le. A piramis csúcsa a tárgy legegyszerűbb, legáltalánosabb, legmesszebre kiterjedő és legelvontabb adatait tartalmazza. Minél lejjebb megyünk a piramisban, annál sajátosabb, összetettebb, korlátozottabb és gyakorlatiasabb lesz az adat. A piramis alján található gyakorlatias anyag a piramisban feljebb található elvont alapelvekre épít. A fent található általános elvek a sokkal lentebb található példákkal és megnyilvánulásokkal elemezhetőek és illusztrálhatók. Bármely, a piramis alján található elemek közötti ellentétet úgy lehet feloldani, hogy egy vagy több lépést feljebb megyünk és megvizsgáljuk azokat az alapelveket, amelyekre az elemek épülnek. Azt az eljárást, amely a piramis alján található elemeket fejleszti ki, levezetésnek vagy dedukciónak nevezik. Ez az általános elvek alkalmazásával történő sajátos elemek létrehozásának menete. A gyakorlati adatot általános elvek logikai kombinációjával lehet létrehozni és megjósolni. A műszaki tudományok ennek az egyik példája. A hídépítés matematikai képletei ismertek, ezeket csak a megfelelő kéznél lévő feltételekhez kell alkalmazni. A fenti részeket kidolgozó eljárást, amikor csak az Ki lehet találni olyan elméleteket, amelyek a lehető legtöbb megfigyelt dolgot megmagyarázza. Az az elmélet vagy megállapítás, amely a legjobb magyarázatot adja rá, lesz a legjobb jelölt a magas pozícióra. A tudomány rendszerint ezt a megközelítést használja. Az evolúció elméletét is így dolgozták ki. Az elméletet felépítik és ellenőrzik, hogy az elmélet helyes megközeltése-e a valóságnak. Minden tárgynak ilyen a felépítése, függetlenül attól, hogy így lett-e ismertetve vagy sem. A tanuló feladata a saját megértésének a struktúrálása és a viszonylagos fontosságok és a rangsor helyes megállapítása. Minél magasabb helyen szerepel egy kijelentés a tudáspiramisban, annál fontosabb, hogy 100%-ig tudjad. Az alacsonyabb szinten lévő adatot mindig le lehet vezetni a magasabb szinten találhatókból, viszont nem lehet széleskörű fogalmi megértést elérni elvont adatokból, csak ha elegendő mennyiségű konkrétumot és példát értettél meg és értékeltél ki. A fizika tárgyán belül sok dolgot megjósolhatsz, ha ismered a gravitáció törvényeit, ugyanis ezek nagyon magasan helyezkednek el a hierarchiában. Ha tudod, hogy a tárgyak bizonyos alapelvekkel összhangban általában lefelé esnek, nincs szükséged arra, hogy körbe-körbe járkálj és arra emlékezz hogy az almák lefelé esnek, a kövek lefelé esnek, a kávéscsészék lefelé esnek, stb. A tárgy iránti fogalmi megértésedet azzal is kifejleszthetted, hogy sok lefelé eső dolgot megfigyelsz, de amint megértetted a szabályokat a konkrét eseteknek sokkal kisebb jelentőségük lett, de nekik is megvan a helyük. Hasznos közvetlenül arra emlékezni, hogy a kövek általában lefelé esnek, de a léggömbök általában felfelé szállnak anélkül, hogy bonyolult matematikai számításokhoz folyamodnánk. Viszont ha bármilyen kérdés vagy zavar merülne fel a konkrét esetekre vonatkozóan, az általános szabályra hivatkozással el lehet őket rendezni azzal. Itt van egy másik példa. Ha a madarak osztályozását tanuljuk, egy magasabb szinten a következő kijelentést tehetjük: · A madarak tojásrakó tollas és szárnyas állatok. Lentebb további részleteket adhatunk hozzá: · A madarak tollas melegvérű gerincesek csőrrel. · Vannak olyan madarak, amelyek repülnek és vannak olyanok, amelyek nem repülnek. · A madarak valószínűleg a hüllőkből fejlődtek ki. Még lejjebb menve további konkrétunokat és több részletet adhatunk meg, például: · A sirály egy úszóhártyás lábú, hosszúszárnyú tengeri szárnyas a Larus nemzetségből. Fekete, fehér és szürke színű tollai vannak. Nagyobb fajoknál a csőr felső része lefelé hajlik. A tanultak szerkezetének felépítéseSzámos módszer létezik a tanultak rendszerezésére és a kiértékelésére. Az egyiket a Viszonylagos jelentőség fejezetben adtuk meg, most egy másik következik. Miközben tanulsz, az adatokat három különböző kategóriába sorolhatod: · Szándék · Módszer · Eredmény A szándék anyag miértjei. Miért tanulod, mi a tárgy értelme, mit próbálsz meg elérni. A módszer az anyag hogyanja. Mit csinálsz valójában hogy hogyan teszed ezt. Az eredmény a megtörténő jelenség. Ami nyilvánvalóvá válik, amit kerestünk. Tanulás közben egy diagramot is készíthetünk és adatokkal tölthetjük fel.
A tárgy vagy szöveg nevét középre lehet írni. Ha egy kijelentést olvasunk, kiértékeljük, hogy melyik kategóriába esik, és beleírjuk. Területenként más színű tollakat is alkalmazhatunk. A technika ezen fajtája megköveteli az adat kiértékelését és a tanultakat is tisztábbá teszi. Mint ahogy azt már említettük, az adat bármely típusú rendszerezése előnyös. A saját rendszeredet is elkészítheted. A legfőbb dolog az, hogy ha kiértékeled és osztályozod az adatot, akkor azt jobban alkalkmazhatóvá, jobban a magadévá teszed. Jópontok és rosszpontokA tanult adat hasznosságának és igazságtartalmának a kiértékelésésben célszerű feljegyezni a benne található jó- és rosszpontokat. A rosszpont olyan valami, ami az adattal kapcsolatban rossz. Valami, ami nincs semmi értelme. A rosszpont nem azt jelenti, hogy az adat helytelen, hanem azt, hogy további dolgokat is figyelembe kell venni. A rosszpontok: 1. kihagyás 2. megváltoztatott sorrend 3. az időpont elhagyása 4. hazugság 5. megváltoztatott fontosság 6. rossz célpont 7. rossz forrás 8. egymásnak ellentmondó tények 9. hozzáadott idő 10. hozzáadott alkalmazhatatlan adat 11. helytelenül beszúrt adat Példa: A következő állítás: "San Francisco polgármestere a Los Angelesi vízhiány miatt aggodalmának adott hangot", amely több rosszpontot tartalmazhat. Először is úgy tűnik, hogy rossz a forrás. San Francisco polgármestere nem a megfelelő személy arra, hogy a Los Angelesi állapotokról bármit is mondjon. És lehet, hogy rájövünk, hogy az állítást tíz évvel ezelőtt tette és ezért aktualitását vesztette. Akár további rosszpontokat is találhatunk, ha az adatokat tovább ellenőrizzük. A jópontok jelzik azt, ha az adat rendben van vagy valami helyes vele kapcsolatban. Jópontok: 1. minden idevonatkozó tény ismert 2. az események helyes sorrendben vannak 3. időpontot helyesen említi 4. az adat tényszerűnek bizonyul 5. a viszonylagos fontosság helyes 6. időtartam megfelel az elvárásnak 7. az adat megfelelő 8. az adat alkalmazható 9. a cél helyes 10. a forrás helyes 11. az adat összehasonlítható 12. az azonosságok azonosak 13. a hasonlóságok hasonlóak 14. a különbségek különbözőek Példa: "Egy telefonhívást kaptam Kovács úrtól január másodikán délután kettő óra tizenöt perckor, amikor otthon voltam." Ez a kijelentés számos jópontot tartalmaz, úgymint a helyes forrást, időpontot, helyet és eseményt. Minél több jópontot és minél kevesebb rosszpontot találsz a tananyagodban, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy az anyag hasznosnak bizonyul számodra. Azért tanulsz, hogy az adott területen megtaláld az igazságot és hogy képes legyél alkalmazni azt, amit tanulsz. Ha az adat minőségét képes vagy kiértékelni, akkor sokkal jobbak az esélyeid. Duplabeszél(A szó eredete az George Orwell 1984 című könyvéhez köthető, a benne található újbeszél és duplagondol szavak összevonásából származik. Ezek a szavak azt a nyelvújító jelenséget írják le, amikor a szavak a saját ellentétüket is jelentik. Ilyen például a "szabadság-rabszolgaság", a "béke-háború", a "szeretet-gyűlölet" pár - a fordító) A duplabeszél egy olyan információ, amely valami mást jelent, mint aminek első látásra tűnik. Nagyon elterjedt a reklámiparban, politikában, a jogi szövegek apróbetűs részében és a felsőoktatásban. A duplabeszél a dolgokat megpróbálja jobbnak feltűntetni, mint amilyenek azért, hogy elrejtse az igazságot. Az igazságot bonyolult szavakban és követhetetlen mondatszerkezetekben el lehet tüntetni vagy üres jelzőkkel és téves hasonlatokkal lehet kiszínezni. A nyelvet gyakran használják arra, hogy becsapják az embert. A megoldás megérteni azt, amit valójában jelent. Ha egy vállalatnak "az emberi erőforrások területén létszámfeleslege van", akkor ez azt jelenti, hogy valakit ki fognak rúgni, és ha "negatív az egyenlege", akkor csődbe fog menni. Az "épületfelügyelő" tagadhatatlanul jobban hangzik, mint a "házmester" és a "bejárati ellenőr" is jobb, mint a "portás". A "természetazonos csokoládé ízű" süti lehet, hogy csak mesterséges ízesítőket tartalmaz, csokoládét pedig semmit. Az "állományjavított kenyér" pedig csak vegyi anyagokkal lett feljavítva. Tehát megértetted azt, hogy az állítások nem mindig mondják azt, amit első látásra gondolunk. A duplabeszél a felelősség hiányát jelzi. Gondosan úgy van felépítve, hogy kommunikációnak tűnjön. A duplabeszélnek négy kategóriája létezik: Eufémizmus: Egy ártalmatlan vagy pozitív szó vagy kifejezés használata a kellemetlen valóság elkerülésére. Gyakran nemes célokra használják, de gyakran csak azért, hogy eltusoljanak dolgokat. Például.valaki "jobblétre szenderült", nem pedig "meghalt", vagy a "mosdó"-ba ment, nem pedig a "WC"-re. Zsargon: Egy szakma vagy hivatás szaknyelve. Például a "magántulajdon ellen elkövetett bűncselekmény" az, amikor valaki meglop vagy megkárosítja azt, ami a tiéd. Bürokratizmus: Hivatali halandzsaként is ismert. Ez egy halom egymásra rakott szó, amelynek az a célja, hogy a hallgatóságot lenyűgözze. Például "egy cseles probléma az, hogy megtaláljuk azt a bizonyos ütemezést, amely megfelelne arra, hogy gátat vessünk a csökkenő bevételek miatt bekövetkezett kockázatiprémium-növekedésnek anélkül, hogy időnek előtte megszakítanánk az infláció által keltett kockázati prémiumok csökkenését", mondta Alan Greenspan, a Szövetségi Bank elnöke. Fellengzős nyelv: Arra tervezték, hogy bármilyen közönséges dolog hatásosnak látsszon. Ilyen például a szódást "szíkvíz termékmanagernek" hívni. A duplabeszél felismerésének egy jó módja, hogy fogjuk a kéznél lévő állítást, és: 1. leírod, hogy mit foglal magába, milyen benyomást kíván kelteni. 2. leírod, hogy mit is jelent valójában. Ügyelj arra, hogy minden szót megértsél. Ha két különböző eredményt kapsz, akkor a duplabeszéllel állsz szemben. Csak emlékezz arra, hogy noha érted a szöveget, mégis ki kell értékelned. Amit mondanak az lehet igaz vagy hamis, megpróbálhatnak becsapni téged és lehet, hogy semmi köze nincs hozzád. Legyél biztos abban, hogy tudod, hogy a szöveg látszólag mit akar neked mondani és hogy mit mond valójában. Hagyatkozz a saját ítélőképességedre. Más tanulási technikákSok módszer van életben, amik a tanulás mennyiségét vagy minőségét szándékoznak meg javítani. Némelyek hasznosak, némelyek nem. Gondosan értékelj ki minden további tanulási módszert, mielőtt használnád azt. A gyorsolvasás is egy ilyen általánosan elfogadott technika a tanulás javítására. Hatásosan képes az olvasott anyag mennyiségét és az anyagra való látszólagos emlékezést növelni. Sajnos ez egy magolós tanulóvá tesz téged. Arra szoktat, hogy mindent egységes sebességen olvassál anélkül, hogy azt letisztáznád vagy kiértékelnéd.. A képesség arra, hogy azt általad olvasottakat megérteni és alkalmazni tudd, sokkal fontosabb annál a sebességnél, amellyel olvasol. Azt fogod találni, hogy ha elolvastál valamit és azt teljesen megértetted, akkor azután a sebességed emelkedni fog. Ha a megértés előtt próbálod meg létrehozni a sebességet, akkor az a legkevésbé sem segíti elő a tényleges megértést és alkalmazást. A tanulás legfontosabb pontjai· Ismerd fel, hogy van egy tárgy, amit meg kell tanulni. · Álljon szándékodban megtanulni, megérteni és alkalmazni a tárgyat. · Tanulj gradiensek mentén. Menj egy lépést hátra, ha egy fokozatot kihagytál. · Gondoskodj elérhető tömegről. Ha tömeghiányod van, szerezz. · Soha nem haladj el egy olyan szó mellett, amit nem teljesen értesz. · Ha a meg nem értett szó tüneteit érzékeled magadon, keresd meg és tisztázd őket. · Bármely általad tanult dolognak értékeld ki a viszonylagos fontosságát. · A lényeget 100%-osan tanuld meg. · Az alkalmazás miatt tanulj. SzójegyzékAffinitás Valaki vagy valami kedvelésének vagy közelségének a foka. Hajlandóság a duplikázásra. Alkalmazás Tudás alapján történő hasznos cselekvések végrehajtása a fizikai univerziumban. Clearing (Megtisztítás) A tudatosság és a képességek növelésére szolgáló technikák neve. Demókészlet Véletlenszerűen kiválasztott tárgyak, amelyek segítségével valaki az alapelveket saját maga vagy mások számára bemutathatja. Demonstráció A fizikai univerzum tárgyaival történő bemutatása annak, hogy valami hogyan működik vagy hogy hogyan kell alkalmazni. Duplabeszél Olyan beszéd, amely mást akar jelenteni, mint amit valójában mond. Edzés Az a cselekvés, amikor egy másik tanulónak segítünk abban, hogy egy elméleti anyagon vagy egy alkalmazáson túljusson. Edző A személy, aki egy másik tanulónak segít megérteni és alkalmazni egy adott szöveget vagy drillt. Ellenőrzés A tanult anyag megértésének az oktató által történő felülvizsgálata. Ellenőrző lap Olyan tételek listája, amelyeket a sorrendjük alapján kell megtanulni vagy végrehajtani. Eufémizmus Olyan rokon értelmű szavak használata, amelyeket kevésbé tekintenek sértőnek vagy visszataszítónak. Fontosság A tárgyhoz való viszonylagos értéknek vagy jelentősségnek a mértéke. Gradiens (emelkedő) Olyan lépés, vagy lépések sorozata, amelyek a tanuló felé támasztott követelményeket olyan mértékben növelik, hogy azt a tanuló még kezelni tudja. Gyurmademó A tanuló által megtanult törvényszerűségek gyurmával történő bemutatása. Hamis adat Olyan átvett gondolat, amely helytelennek vagy alkalmazhatatlannak találtatott. Jelentéstartalom A dologtól magától (a tömegtől) megkülönböztetett jelentés, fogalom vagy gondolat. Jópont Valami ami az adattal kapcsolatban helyes és azt igazolja. Kiértékelés Egy adat jelentésének, helyességének, értékének és jelentőségének a meghatározása és elbírálása. Kommunikáció Részecskék emberek közti cseréje és duplikációja. Magolósság Egy olyan tanuló jellemzője, aki az olvasottakat folyékonyan vissza tudja adni de aki azt nem tudja alkalmazni. Megértés Cselekvő tudás. A képesség arra, hogy tudjunk valamit és hogy valamivel kapcsolatba lépjünk. Megmaradás A tanultakra visszamlékezésnek vagy annak felidézésének a mennyisége. M.N.É.SZ. Meg Nem Értett Szó. Meg nem értett szóból eredő törés Amikor egy meg nem értett szó miatt valaki felhagy a tanulműnyaival. Oktató Az a személy, aki a tanfolyamot felügyeli. Az ő feladata meggyőződni arról, hogy megtanultad a tárgyat. Összezavarodás Fölöttébb kiszámíthatatlan mozgás. Realitás Egyetértés azzal kapcsolatban, ami létezik. A duplikázás elfogadása. Rosszpont Egy adattal kapcsolatos helytelen dolog. Egy darab következetlenség. Származás Egy szó eredete és kialakulása. Szótisztázás Meg nem értett szavak megtalálására és letisztázására szolgáló módszerek. Tanulás Az elmének arra történő használata, hogy egy tárggyal kapcsolatban tudást és jártasságot szerezzünk. Tanuló Valaki, aki tanul, aki megfigyeli és elsajátít egy tárgyat azért, hogy azt megértse és használja. Tömeg A tanult tárgy maga vagy annak egy megfelelő helyettesítője. Zsargon Egy hivatás szakosodott szókészlete. A tanulás alapjai tanfolyam vége |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
A
tanfolyam célja megtanítani azt, hogy hogyan kell
megérteni és alkalmazni az általad tanultakat.
|
|
|
|
